Folyamatosak az utórengések Csongrád környékén

Forrás: Newsweek

Szombat este 3,6 magnitúdójú földrengés rázta meg Csongrád térségét. A rengést követően több utórengést is észleltek, ezek közül ötöt a lakosság is érzékelt. A tapasztalatok szerint ezek a földmozgások 1,9 és 2,4 magnitúdó közé estek.

A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriuma vasárnap közölte, hogy a térségben éjszaka is folytatódtak a rengések. Számos olyan esemény is történt, amelyet csak műszerek regisztráltak, emberi érzékeléssel nem voltak észlelhetők.

A kutatók ideiglenes mérőállomást helyeznek el a térségben. Ennek célja, hogy pontosabb adatokat gyűjtsenek a rengések helyéről és mélységéről, valamint a későbbi események jobb megfigyelését is lehetővé tegye.

A jelenség továbbra is figyelmet igényel, mivel az utórengések előfordulása a következő napokban is folytatódhat. A szakértők rendszeresen értékelik az adatokat és tájékoztatják a nyilvánosságot az újabb fejleményekről.

A földrengésekkel kapcsolatban többféle teória is szárnyra kapott a közösségi oldalaokon, de az intézet egyértelművé tette, hogy ezek nem emberi beavatkozás eredményei, hanem természetes jelenségek. 

A hazánk alatt olyan kőzetlemezek helyezkednek el, amelyekben folyamatosan feszültségek halmozódnak fel. Ennek egyik legfőbb oka, hogy az Adriai kőzetlemez lassan, de folyamatosan északi irányba mozdul el, miközben az óramutató járásával ellentétes irányban forog. Ez a mozgás „harapófogóba” szorítja a Kárpát-medence alatti kőzetlemezeket, amelyek így az Adriai-lemez és az Európai-kőzetlemez közé szorulnak.

A mostani földrengések mind nagyobb mélységben (több mint 10 kilométerről) képződtek, és olyan földtani törésvonalak közelében történtek, amelyeket korábban is aktív szerkezeti zónaként azonosítottak – vagyis olyan helyek ezek, ahol a földkéreg elemei napjainkban is lassan elmozdulnak egymáshoz képest.