Von der Leyen és a Pfizer-ügy a fókuszban

Forrás: EP

Több mint tíz év után először ismét bizalmatlansági indítványról szavaznak az Európai Parlamentben. A kezdeményezés középpontjában Ursula von der Leyen és az Európai Bizottság áll, az indítványt jobboldali és szélsőjobboldali képviselők terjesztették be. A szavazás várhatóan csütörtökön lesz, a hétfői vita után. A bizalmatlansági indítványt végül 77 EP-képviselő írta alá, főként Lengyelországból és Romániából.

Az indítvány kiindulópontját a Pfizer-vakcinák beszerzéséhez kapcsolódó, nyilvánosságra nem hozott sms-ek adják, amelyeket Von der Leyen és a gyógyszercég vezérigazgatója között váltottak. Az Európai Bizottság megtagadta az üzenetek kiadását, amit a New York Times perrel támadott meg. Az uniós bíróság idén májusban a Bizottság ellen döntött. Az ügyben az Európai Ügyészség is vizsgálatot indított.

A kezdeményezés azonban túllép az oltásügyön: az aláírók a helyreállítási alap gazdálkodásától kezdve a védelmi hitelrendszeren át a tagállami választási folyamatokba való állítólagos beavatkozásig több ponton is kritizálják a Bizottság működését. Támogatók főként az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), a Szuverén Nemzetek Európája (ESN) és a Patrióták Európáért (PfE) frakcióiból kerültek ki, utóbbiból azonban csak hat fő csatlakozott.

A baloldali frakciók, köztük a szocialisták, zöldek, liberálisok és szélsőbaloldaliak nem támogatták az indítványt, és nem jelezték, hogy a szavazáson változtatnának ezen. A Von der Leyent támogató Európai Néppárt egységes elutasítást ígért. A bizalmatlansági indítvány sikeréhez az összes EP-képviselő több mint felének és a jelenlévők kétharmadának támogatása szükséges – ez a jelenlegi számok alapján valószínűtlen.

Bár az indítvány szinte biztosan elbukik, politikai szempontból mégis jelentős. Egyes jobboldali pártok rendszeresen együttműködnek a Néppárttal, ami miatt a baloldali frakciók egyre nyíltabban kritizálják a jobboldali „kétkapus” politikát. A javaslat tehát nemcsak Von der Leyen személyéről szól, hanem a Parlament hatalmi viszonyairól és a frakciók közötti együttműködések jövőjéről is üzenetet közvetít.