Kártalanítást ígért Lázár Bábolnának, de azóta semmi

Forrás: Facebook

Ez év áprilisában a Győr-Moson-Sopron vármegyében kialakult száj- és körömfájás-járvány miatt több ezer szarvasmarhát kellett leölni. A hatóságok döntése alapján a tetemek jelentős részét a Komárom-Esztergom vármegyei Bábolnára szállították, ahol az ATEV Zrt. korábbi dögkútja szolgált a föld alá helyezésük helyszínéül. A telep lakói és vezetése nem kaptak előzetes tájékoztatást erről, és a hírek szerint a város külterületén két hektár erdőt is letaroltak a kapacitás bővítése érdekében. A döntés súlyos felháborodást váltott ki, és Bábolna – a korábbi mezőgazdasági hírneve helyett – a tetemekkel kapcsolatos hírek középpontjába került.

A város lakossága több fórumon is kifejezte ellenérzését, transzparensekkel vonultak ki az utakra, és személyes jelenléttel akadályozták volna meg a további szállításokat. A tiltakozás csúcspontja április második felében zajlott, amikor négy napon át Bábolna, Ács és Bana lakói figyelték a forgalmat, hogy megállítsák az újabb dögszállítmányokat. Az események hatására április 23-án Nagy István agrárminiszter és Czunyiné Bertalan Judit országgyűlési képviselő látogatott a városba, ám a látogatás nem ért el nyugtató hatást: a minisztert kifütyülték és kinevették, miközben megpróbálta elmondani hivatalos álláspontját.

A tiltakozások nyomán Lázár János építési és közlekedési miniszter is felvette a kapcsolatot Horváth Klára polgármesterrel. A miniszter május 6-án látogatott Bábolnára, ahol négyszemközti egyeztetést tartott a polgármesterrel és két asszisztensével. A találkozóról sem felvétel, sem hivatalos jegyzőkönyv nem készült, így csak a résztvevők beszámolóira lehet támaszkodni. Horváth Klára szerint Lázár egymilliárd forint állami támogatást ajánlott fel a város számára, amit további 500 millió forinttal egészített ki, részben az ATEV által nyújtandó civil támogatások formájában. A polgármester szerint a város nem utasította vissza az ajánlatot, sőt, konkrét fejlesztési javaslatokat is írásban megküldtek a miniszternek.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium azonban másképp emlékszik a találkozóra. A Telex kérdésére adott válaszukban azt állították, hogy Horváth Klára visszautasította Lázár János felajánlását, és „ajtót mutatott” a miniszternek. A minisztérium szerint a folyamat ezzel lezárult. Ezzel szemben a polgármester több levelet is írt a találkozót követően, amelyekben megerősítette a megbeszélések tartalmát, és kérte a megígért támogatások hivatalos folyósítását. Horváth szerint életszerűtlen, hogy visszautasított volna egy ekkora összegű felajánlást, majd ezt követően hónapokon át kérte volna annak teljesítését.

A város állítása szerint a tetemszállítás súlyos következményekkel járt a helyi gazdaságra nézve. A vendéglátóhelyek és turisztikai szolgáltatók forgalma visszaesett, a helyi fuvarozó cégek járműveit nem fogadták más megyék üzemei, a mezőgazdasági termelők pedig nehezen, vagy csak nyomott áron tudták értékesíteni állataikat. Horváth Klára szerint Bábolna jó híre sérült, és „a mezőgazdaság dögtemetőjeként” emlegetik a várost, amit évekig tart majd helyreállítani.

A bábolnai önkormányzat továbbra is abban a hiszemben van, hogy a tárgyalások eredményeként jogosultak az ígért kártalanításra. A történtek után május végén ismét levelet írtak Lázár Jánosnak, ám választ azóta sem kaptak. A minisztérium a korábbi álláspontját fenntartja, míg a helyi vezetés állítja: nem történt elutasítás, és a kártalanításra szüksége van a városnak. A térség országgyűlési képviselője, Czunyiné Bertalan Judit nem kommentálta a konkrét egyeztetések részleteit. A város most abban bízik, hogy a nyilvánosság ereje elősegíti a támogatások eljuttatását.