Energiatámogatás helyett áremelés jöhet a költségvetési hiány miatt

Forrás: Freepik

A magyar kormány kommunikációjában az orosz energiahordozók uniós tilalmára hivatkozva indokolja a várható energiaáremelést, valójában azonban a növekvő költségvetési hiány kényszerítheti ki a változtatásokat. A rezsicsökkentés fenntartása már évek óta jelentős állami támogatást igényel: a földgáz- és villamosenergia-támogatás 2022 októbere és 2025 januárja között közel 5000 milliárd forintra rúg. Ez a teher a jelenlegi gazdasági növekedési kilátások és hiányadatok mellett hosszú távon nem tartható fenn.

A kormány szerint az uniós energiapolitika, különösen az orosz gáz és olaj behozatalának 2027 végéig történő fokozatos megszüntetése okozza a problémát. Ugyanakkor a hivatalos kommunikáció nem támasztotta alá számításokkal az 1,5–2 milliárd eurós becsült kár mértékét. A várható gázáremelést a kabinet részben a gázhatósági ár szabályozásának átalakításával érheti el, például az átlagfogyasztási küszöb alacsonyabbra helyezésével.

A költségvetési nehézségek több oldalról érkeznek. A 2025-re várható GDP-arányos államadósság emelkedése, valamint az eredetileg tervezettnél magasabb hiánycél – amely már 4,1 százalék fölé emelkedett – jelentős kiadáscsökkentést tesz szükségessé. Ennek részeként az állami cégeket személyi ráfordításaik csökkentésére kötelezték, a földgáztámogatások mérséklése is e megszorító intézkedéssorozat része lehet.

Miközben a kormány az orosz energiaforrások elvesztéséből fakadó ellátásbiztonsági kockázatokat hangsúlyozza, a szakértői elemzések szerint sem a gázellátás, sem a gázár nem függ kizárólag az orosz forrásoktól. A nemzetközi piacokon elérhető LNG-kapacitások bővülnek, az alternatív szállítási útvonalakat kiépítették, a magyar gázhálózat pedig alkalmas a több irányból történő import fogadására. A költségvetés állapota így meghatározóbb tényező lehet a rezsiköltségek alakulásában, mint a geopolitikai döntések.