Vita a Szabadság-szobor átalakítása körül

Forrás: Mandiner.hu

A Gellért-hegyi Szabadság-szobor talapzatára elhelyezett kereszt elkészülte komoly társadalmi és politikai vitát generált. A kormány által támogatott átalakítást a szobor eredeti alkotójának örökösei, építészek, civil szervezetek és a főváros vezetése is ellenezte. A keresztet a Várkapitányság az ezeréves magyar államiság és a keresztény európai örökség jelképének tekinti, amely szerintük méltó a szovjet emlékmű helyére.

Karácsony Gergely főpolgármester a közösségi oldalán azt írta: a probléma nem a kereszt önmagában, hanem annak elhelyezési módja. Szerinte a döntést nem előzte meg egyeztetés Budapest vezetésével és a szobor alkotói örököseivel, ezáltal politikai haszonszerzés céljából történt beavatkozás egy műalkotásba. A főpolgármester kulturális vandalizmusnak és politikai visszaélésnek nevezte az átalakítást. Szerinte a kereszt nem lehet politikai furkósbot. 

Szentkirályi Alexandra kormánypárti politikus erre válaszul élesen bírálta Karácsonyt. Úgy véli, a főpolgármester kettős mércét alkalmaz, amikor támogatja a Pride rendezvényeit, miközben a kereszt fővárosi elhelyezését ellenzi. Kijelentette, hogy sokak számára a kereszt a hit, a bátorság és a hűség szimbóluma.

“A magyar szabadság története elválaszthatatlan a keresztény államiságtól. Aki ezt eltagadja, nem szabadságot véd, hanem történelmet hamisít” – indokolta meg a közösségi médiában Lánszki Regő országos főépítész, építészeti államtitkár, hogy miért került kereszt a gellérthegyi Szabadság-szobor talapzatára.

A terv már 2024 augusztusában ismertté vált, és azóta számos tiltakozás kísérte. Az aHang civil szervezet petíciója közel 25 ezer aláírást gyűjtött, februárban fáklyás demonstrációt is tartottak a helyszínen. A tiltakozók hangsúlyozták, hogy nem a kereszt ellen, hanem az egyeztetés hiánya és a szobor eredeti jelentésének módosítása miatt emelnek szót. Bencsik András kormánypárti publicista, a Demokrata főszerkesztője szerint sem illik a kereszt a Szabadság-szobor talapzatára.