Uniós költségvetési tárgyalások: 1200 milliárd euró a tét

Forrás: europarl.europa.eu

Ma hivatalosan is bemutatja az Európai Bizottság a következő, 2028-tól induló hét évre szóló uniós költségvetésre vonatkozó javaslatát. A többéves pénzügyi keretről (MFF) szóló tárgyalások ezzel megkezdődnek az Európai Parlament, a tagállamok és a Bizottság között. 1200 milliárd euró, illetve a jövőbeni uniós prioritások sorsa a tét.

Az új költségvetés előkészítése különösen összetett feladat, mivel egyszerre kell megfelelni a geopolitikai kihívásoknak, a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítás igényeinek, valamint a közös uniós hitelfelvétel törlesztésének. Az előző ciklusban felvett közös hitelt 2028-tól kezdik visszafizetni a tagállamok Ezeknek éves törlesztőrészlete 30–35 milliárd euró lehet, ez pedig az éves uniós büdzsé 15–20 százalékát is elérheti.

A költségvetésben kiélezett viták várhatóak a Bizottság, a tagállamok és az Európai Parlament között. Minden fél számára más jelent prioritást: az Európai Parlament a versenyképesség és a védelem erősítését szorgalmazza, miközben ragaszkodna a hagyományos uniós programok, például az agrártámogatások és a kohéziós források megőrzéséhez. Ezzel szemben a Bizottság egyszerűsíteni kívánná a kifizetések rendszerét, és a jelenlegi fejezetek helyett minden tagállam számára önálló nemzeti borítékot hozna létre. Az adott ország bizonyos reformok teljesítése – az úgynevezett mérföldkövek – után jutna hozzá az uniós forrásokhoz.

Hirdetés

A nemzeti borítékos rendszer bevezetését a Bizottság az átláthatóság növelésével és az uniós pénzek célzottabb elosztásával indokolja. A Parlament jelentős részében és több tagállamban is ellenérzéseket vált ez ki, mivel a jelenlegi rendszerhez képest csökkenhet a régiók közvetlen forráshoz jutásának lehetősége, és nőhet a kormányok befolyása. Az EP ráadásul attól tart, hogy ez a változtatás gyengítheti a közös uniós célokat.

A források elosztása mellett a költségvetés nagysága is vita tárgyát képezi. Egyes tagállamok és uniós vezetők a jelenlegihez képest akár 15–30 százalékkal is növelnék a közös büdzsét. Mások  a tagállami hozzájárulások emelése helyett inkább új, közvetlen uniós bevételi forrásokat teremtenének, például vám- vagy különadó-reformokkal. Ezzel szemben több többen attól tartanak, hogy a közvetlen bevételek bővítése túl nagy hatalmat adna az Európai Bizottság kezébe. Ez újabb lépést jelentene az uniós intézmények centralizációja felé.

A költségvetéshez szorosan kapcsolódik a jogállamisági feltételek kérdése is. A Bizottság minden kifizetést jogállamisági feltételekhez kötne, míg korábban ez csak a költségvetés egy részére vonatkozott. Ezt a szigorítást a Parlament is támogatja, de több tagállam – köztük Magyarország és Lengyelország – ellenzi, különösen azok, amelyek már jelenleg is szembesülnek forrásfelfüggesztésekkel.

A tárgyalások hosszúra nyúlhatnak. A végleges költségvetési megállapodást minden tagállamnak egyhangúlag kell jóváhagynia a Tanácsban, majd az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia. Az előző, 2021–2027 közötti pénzügyi keretet is csak az utolsó pillanatban sikerült elfogadni. Várhatóan ezúttal is hosszas egyeztetésekre és kompromisszumokra lesz szükség, hogy a 2028. január 1-jei határidőig megszülethessen a végső megállapodás.