Klímaszkeptikus tudósokat neveztek ki Trump minisztériumába

Forrás: alfahir.hu

A New York Times információi szerint Donald Trump kormányának Energiaügyi Minisztériuma több klímaszkeptikus természettudóst alkalmazott, akik közismertek arról, hogy elutasítják az éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos konszenzust. A három új munkatárs azután kapott állást, hogy a minisztériumból több száz szakértőt elbocsátottak, akik korábban a klímaváltozás országos hatásairól szóló jelentésen dolgoztak.

A legismertebb új alkalmazott Steven E. Koonin elméleti fizikus. Ő korábban az Obama-kormányban töltött be vezető pozíciót. Koonin 2021-ben megjelent könyve – Tisztázatlan (Unsettled) – éles vitát váltott ki a tudományos életben klímaszkeptikus nézetei miatt. A fizikus tavaly a magyar Klímapolitikai Intézet meghívására Budapestre is ellátogatott. Itt az Energiaügyi Minisztériumban Alföldy-Boruss Márk energiapolitikáért felelős helyettes államtitkár fogadta. Rajta kívül John Christy légkörkutató és Roy Spencer meteorológus is helyet kapott a minisztériumban. Christy az emberi tevékenység felmelegedésre gyakorolt hatását vitatja, Spencer pedig úgy véli, hogy a felhők befolyása jelentősebb, mint az emberi kibocsátásé. Mindhárman korábban is megkérdőjelezték a klímaváltozás mértékét, például a műholdas és felszíni mérések közötti különbségekre hivatkozva.

A CNN értesülése szerint Koonin „különleges kormányzati alkalmazottként”, Christy „szakértőként”, Spencer pedig „tanácsadóként” szerepel az Energiaügyi Minisztérium belső névjegyzékében. Mindhárman Chris Wright energiaügyi miniszter kabinetjéhez tartoznak. John Christy ugyanakkor a CNN megkeresésére azt közölte, hogy nem áll a minisztérium alkalmazásában, csak szükség esetén segít.

Több szakértő szerint a klímaszkeptikusok szerepvállalása torzíthatja a kormány klímapolitikáját. A CNN-nek nyilatkozó klímatudósok úgy látják, hogy a három tudós nézetei csupán a szakterület 1 százalékának véleményét tükrözik. Andrew Dessler, a Texas A&M Egyetem kutatója szerint a minisztérium nem független szakértői véleményre törekszik, hanem előre eldöntött következtetésekhez igazítja az adatokat. Dessler szerint „Koonin, Spencer és Christy alkalmazása nemcsak szokatlan, hanem annak elismerése is, hogy a hagyományos utakon nem kapnák meg a kívánt választ”.

A Trump-kormány célja, hogy olyan szakembereket vonjon be a klímakutatásba, akik segíthetnek érvényteleníteni a 2009-es „veszélyeztetési megállapítást”. Ez az állásfoglalás az alapja az amerikai klímapolitikának, amely szerint az üvegházhatású gázok veszélyt jelentenek a közegészségre.

A tudományos közösség szerint a fosszilis tüzelőanyagok égetése jelentősen hozzájárul a globális felmelegedéshez. Gyakoribbá és intenzívebbé teszi az extrém időjárási jelenségeket. Egy kisebbség azonban, köztük Koonin, ezt a konszenzust elutasítja. Koonin korábban egy „vörös csapat – kék csapat” gyakorlatot is javasolt, ahol klímaszkeptikusok és klímatudósok vitáznának egymással, de ezt a tudományos közösség elvetette.

Hirdetés

Roy Spencer és John Christy több éghajlatkutatási projektben dolgoztak együtt, a University of Alabama in Huntsville kutatóiként. Műholdas méréseik szerint a Föld alsó légköre melegszik ugyan, de szerintük nem olyan gyorsan, mint a felszíni adatokból következne. Bár elismerik az emberi hatást, annak mértékét vitatják.

A Trump-kormány szisztematikusan leépíti a klímakutatást és visszavonja a tudományosan megalapozott környezetvédelmi szabályozásokat. Több miniszter, köztük Robert F. Kennedy Jr. egészségügyi miniszter és Brooke Rollins agrárminiszter is megkérdőjelezi a tudományos konszenzust a saját területén. A kormány csökkenti a klímatudományi kutatások közfinanszírozását. Megszüntetné a NOAA kutatási tevékenységét, és eltávolította a climate.gov weboldalt, valamint a kötelező klímajelentéseket is.

A Washington Post szerint Trump célja, hogy 2026-ra teljesen megszüntesse a klímatudományi kutatások támogatását. Már felfüggesztették a növény- és állatvilágra gyakorolt klímaváltozás kutatásának szövetségi támogatását, és a tudósok hozzáférése a meglévő tudásanyaghoz is korlátozottá vált.

Az Egyesült Államok már kilépett a párizsi klímaegyezményből, energetikai vészhelyzetet hirdetett ki, leállította a szélerőművek építését szövetségi területeken, megszüntette az elektromos járművek támogatását és az energiahatékonysági szabályokat is. Trump ezzel párhuzamosan a fosszilis energiahordozók, főként a szénhidrogének kitermelését növelné, az amerikai LNG-exportot pedig fokozná, különösen Európa irányába.

Donald Trump klímapolitikáját gazdasági érdekek is befolyásolják. Egyik legnagyobb támogatója Kelcy Warren, az Energy Transfer Partners vezérigazgatója, aki jelentős hasznot húz a szabályozások enyhítéséből. Az új jogszabályok kedveznek a fosszilisenergia-projekteknek, adókedvezményeket biztosítanak az érintett cégeknek, sőt, még a magánrepülőgépekre is kiterjesztik a leírási lehetőségeket.

A frissen elfogadott jogszabályok jelentősen csökkentik a megújuló energiák támogatását, felgyorsítják a fosszilis energiaprojektek engedélyezését, és szűkítik a környezetvédelmi ellenőrzés lehetőségeit. Ez a politika az amerikai energiaipar és a hozzá köthető érdekcsoportok számára kifejezetten kedvező, ugyanakkor jelentősen visszavetheti a klímavédelemmel kapcsolatos törekvéseket.