Egyre súlyosabb a háziorvoshiány Magyarországon

Forrás: maszol.hu

Az elmúlt években jelentősen nőtt a tartósan betöltetlen háziorvosi praxisok száma Magyarországon. A háziorvosokra háruló terhek egyre nagyobbak. A tíz évvel korábbi helyzethez képest négyszer annyi körzetben dolgoznak helyettesítő orvosok. A nyári szabadságok megoldása évtizedek óta nehézséget okoz.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2024-es adatai szerint Magyarországon 5469 háziorvos és házi gyermekorvos lát el betegeket, átlagosan 1744 főt praxisonként. Az elmúlt évtizedben csaknem ezerrel csökkent az orvosok száma, miközben egy orvosra 200-zal több beteg jut. Jelenleg 1005 praxis betöltetlen. Ez négyszerese a tíz évvel ezelőtti adatnak. A szakmában már egy 50 év körüli orvos is fiatalnak számít, a legtöbben 60 év felettiek, sokan nyugdíj után is dolgoznak.

Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) friss statisztikája szerint Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében a legmagasabb a betöltetlen praxisok száma (99), ezt követi Budapest (94) és Pest vármegye (73). Jász-Nagykun-Szolnokban és Békésben is több tucat háziorvos hiányzik. Az üresen maradó körzetek között vannak olyanok is, amelyek 2004 óta betöltetlenek. Az ellátandó lakosok száma egyes körzetekben nagyon eltérő: van, ahol csak 166, máshol 4402 beteg tartozik egy háziorvoshoz.

Takács Péter egészségügyi államtitkár korábban kiemelte, hogy a jelenlegi körzethatárok még a ’80-as, ’90-es években alakultak ki, azóta viszont csaknem egymillió fővel csökkent az ország lakossága. Az államtitkár bejelentése szerint a körzethatárokat a demográfiai változásokhoz igazítják. A degressziós sávot 1800–2000 főre emelik, ami 2500-ra is nőhet. Ez a tervek szerint 2028-ig valósulhat meg.

Egy átlagos napon 50 beteget látnak el a háziorvosok, ami azt jelenti, hogy egy betegre alig több mint 10 perc jut. Az őszi–téli időszakban ez a szám elérheti a napi 80 főt is. A szakma nem vonzó a fiatalok számára, mivel a munkaterhekhez képest a szakmai és anyagi megbecsülés alacsony. A finanszírozás az indikátoroktól is függ. Alapvetően csökkenő tendenciát mutat.

Hirdetés

Mangó Gabriella, gyöngyösi háziorvos az Indexnek elmondta: ezen a nyáron még kevesebb orvos dolgozik, mint korábban, pedig a háziorvosi terület már eddig is komoly humánerőforrás-hiánnyal küzdött. A doktornő szerint a helyettesítéseket saját maguknak kell megszervezniük. Gyakran előfordul, hogy egy-egy orvos négy-öt kolléga helyett is dolgozik a szabadságolási időszakban. Hozzátette, a helyettesítés díját a praxis tulajdonosának kell kifizetnie, ez akár napi 50 ezer forinttal is csökkentheti a háziorvos saját keresetét.

Az utóbbi években a NEAK-tól érkező finanszírozás nem nőtt érdemben, így alig fedezi a működési költségeket, a munkatársak bérét és a rezsit. A helyettesítésre emiatt pluszforrást kellene biztosítani, A szakmai szervezetek szerint akár a közeli kórházak belgyógyászati szakrendelése vagy egy nyári diszpécserszolgálat is segíthetné az alapellátás átmeneti pótlását.

A házi gyermekorvosokat kizárólag azonos szakképesítésű orvos helyettesítheti. Jelenleg mintegy 1400 gyermekorvos dolgozik az alapellátásban, közülük sokan 60 év felettiek, évente pedig csak 10 fiatal lép be a szakmába. A hiány ezért még súlyosabb, mint a felnőtt háziorvosoknál. Mangó Gabriella szerint a gyermekorvosok pótlását a kórházak gyermekosztályai is segíthetnék a szabadságolási időszakokban.

A szakemberek szerint az alapellátásban számos feladatot át tudnának venni a háziorvosok. Ehhez szükség lenne a megfelelő eszközpark-finanszírozásra és jogszabályi háttérre. A kompetenciabővítés lehetőségét is ki kellene használni, például ultrahangvizsgálatok vagy diabetológiai gondozás területén.

Mangó Gabriella hangsúlyozta, hogy az elmúlt évtizedekben a szabadságolások mindig is nehezen voltak megoldhatók. Ennek ellenére nem tud olyan esetről, amikor valaki alapellátás nélkül maradt volna. Ugyanakkor a vidéki, kisebb településeken a problémák fokozottan jelentkeznek, hiszen ott még kevesebb az elérhető helyettesítő szakember.