Elnapolták három vitatott törvényjavaslat tárgyalását

Forrás: pestisracok.hu

Az elmúlt hónapokban több, jelentős társadalmi vitát kiváltó kormányzati törvényjavaslat került le a parlament napirendjéről. Az átláthatósági törvény, a laboratóriumi hús tilalmáról szóló jogszabály, valamint a nemek közötti egyensúlyt célzó előterjesztés sorsa egyelőre bizonytalan.

Az átláthatósági törvényjavaslat tárgyalását őszre halasztották. Az indítvány, amelyet május 13-án nyújtottak be Halász János, a Fidesz képviselőjének vezetésével, azt célozza, hogy jegyzékbe vegyék a külföldről támogatott, Magyarország szuverenitását veszélyeztető szervezeteket. Az ilyen szervezetek a jövőben csak engedéllyel fogadhatnának el külföldi támogatást. Nem részesülhetnének a személyijövedelemadó-kedvezményből, valamint vezetőiknek vagyonnyilatkozatot kellene tenniük, és kiemelt közszereplőnek minősülnének.

Az ellenzék erősen bírálta a javaslatot, két demonstrációt is szerveztek ellene. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője június 4-én közölte: a törvényt levették a törvényalkotási bizottság napirendjéről, és nem születik róla döntés a nyári ülésszak előtt. Kiemelte, hogy a Fidesz egységesen támogatja a szuverenitás védelmét, de a konkrét jogi megoldásokról további egyeztetésekre van szükség. A tárgyalásokat őszre halasztották, hogy legyen idő a szakmai szervezetek javaslatainak mérlegelésére.

A laboratóriumi hús tilalmáról szóló törvényjavaslat is elakadt. A jogszabály az orvosi és állatgyógyászati felhasználás kivételével megtiltaná a laboratóriumi hús és az ilyen termékeket tartalmazó élelmiszerek előállítását és forgalmazását Magyarországon. Nagy István agrárminiszter március 20-i parlamenti felszólalásában elmondta: egyre több olyan élelmiszer jelenik meg, amelyeket hús helyettesítésére fejlesztenek ki. Hangsúlyozta, hogy „elborzasztó az a technológia, amelyben kivesznek egy élő állatból egy szövetet, majd egy kádban, mesterséges körülmények között, sejtszaporítással növelik”, és szerinte ragaszkodni kell a hagyományos élelmiszer-előállításhoz.

Hirdetés

A javaslat részletes vitáját a parlament mezőgazdasági bizottsága már lezárta, de a zárószavazást elhalasztották. A Magyar Természetvédők Szövetsége kifogást emelt a tervezett jogszabály ellen. Fidrich Róbert, a szervezet programvezetője kiemelte: nem mindegy, hogy növényekből kivont fehérjéből készült, vagy állati sejtből tenyésztett, esetleg génmódosított alapanyagokat tartalmazó műhúsról van szó. A szövetség azt javasolta, hogy a laboratóriumi műhús tilalmát terjesszék ki a génmódosított termékekre is.

A nemek közötti egyensúly javítását célzó törvényjavaslat zárószavazására is várni kell. Az előterjesztés a tőzsdén jegyzett részvénytársaságok vezető testületeiben segítené elő a kiegyensúlyozottabb nemi arányokat. Az Európai Parlament 2022-ben elfogadott irányelve szerint 2026-ra a nem ügyvezető igazgatói posztok legalább 40 százalékát nőknek kellene betölteniük az érintett cégeknél. Magyarországon a jogszabály indoklása következetesen az „alulreprezentált nem” kifejezést használja, és ironikusan utal a brüsszeli elvárásokra.

A kormánypártok vezérszónokai elutasították a kvótaalapú rendszert. Vitályos Eszter kormányszóvivő hangsúlyozta: „bármilyen feladatra vagy pozícióra történő kiválasztásnál csak és kizárólag az érdem és a teljesítmény döntsön”. Nacsa Lőrinc, a KDNP képviselője ironikusan szólt a brüsszeli elvárásokról, és jelezte, hogy nem támogatja a javaslatot.

Az említett három törvényjavaslat további sorsa jelenleg bizonytalan, a parlamenti döntések várhatóan az őszi ülésszakon születhetnek meg.