Általános ellenállásba ütközött az uniós költségvetés

Forrás: europarl.europa.eu

Az Európai Bizottság idén nyáron mutatta be a 2028–2034-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre (MFF) szóló költségvetési javaslatát. A tervezetben Magyarország a jelenleginél jóval több forrásra számíthatna, ám Orbán Viktor miniszterelnök már jelezte, hogy a javaslatot jelenlegi formájában megvétózná. Nem ő az egyetlen elégedetlen: a Bizottság egyik legjelentősebb reformötletét szinte minden tagállam visszautasítja, sőt, maga az Európai Parlament és a biztosok testülete is megosztott a kérdésben.

Az új költségvetési javaslat alapjaiban változtatná meg az eddigi struktúrát: az uniós forrásokat jelentős részben „borítékokba” rendeznék, melyeket tagállamonként különítenének el. Ezek a források csak jogállamisági feltételek teljesülése esetén lennének lehívhatók. A Bizottság szerint ez egyszerűsítené és rugalmasabbá tenné az MFF működését, valamint lehetővé tenné, hogy válsághelyzetekben könnyebben csoportosíthassanak át forrásokat.

A tervezet azonban sem a tagállamok, sem az Európai Parlament, sem a biztosok körében nem talált egyöntetű támogatásra. A költségvetési bizottsági ülésen a lengyel Piotr Serafin biztos bemutatója is csúszott, mert a javaslatot az utolsó pillanatban is módosították. Orbán Viktor csütörtöki interjújában kijelentette, hogy a mostani javaslat „nem az EU, hanem Ukrajna költségvetése”, ezért soha nem támogatná azt. Németország, Hollandia és Svédország is komoly aggályokat fogalmazott meg, főként a közös agrárpolitika (KAP) tervezett reformja és az új válsághitelezési mechanizmus miatt. További kritika, hogy a tagállami borítékok rendszerében az önkormányzatok és régiók nehezebben jutnának közvetlen támogatáshoz, mivel a központi kormányzat döntene az elosztásról.

Hirdetés

A legélesebb viták a közös agrárpolitika körül bontakoztak ki: a Bizottság az agrártámogatásokat összevonná a kohéziós alappal, ráadásul nominális csökkentést is javasolna. Az új ciklusban mindössze 301 milliárd eurót szánnának erre a területre, szemben az előző 386 milliárd euróval. Ez nemcsak a gazdáknál, hanem számos tagállamban, köztük Magyarországon is ellenérzést szült. Emellett sokaknak nem tetszik, hogy a Bizottság a költségvetési reformot az Ukrajnának szánt támogatások növelésével párosítaná: a Globális Európa alapból 100 milliárd euró menne közvetlenül Ukrajna támogatására és újjáépítésére, amit több kormány – köztük a magyar – is kifogásol.

A Bizottság számításai szerint Magyarország a következő költségvetési ciklusban 37,7 milliárd eurót kaphatna – jóval többet, mint a mostani 21,7 milliárd euró. Ugyanakkor ezekhez a forrásokhoz szigorú jogállamisági feltételek kapcsolódnának, amelyek teljesülése jelenleg is vita tárgya Brüsszel és Budapest között. A magyar kormány három fő pontban bírálta a javaslatot: az agrártámogatások csökkentése és összevonása, a jogállamisági feltételek beemelése, valamint az Ukrajnának szánt jelentős támogatás. Orbán Viktor szerint a tervezet egyes elemei inkább „zsarolási eszközök”, semmint a tagállami érdekek szolgálói.

Az MFF elfogadásához minden tagállam egyhangú támogatására szükség van, így a mostani, rendkívül éles ellentétek miatt hosszú és kemény tárgyalások várhatók. Az előző, 2021–2027-es költségvetést is csak éveken át tartó viták után, 2020 végén sikerült elfogadni. Az új tervezet jelenlegi formájában biztosan nem megy át: az uniós büdzsé reformja körül az intézmények és a tagállamok között is mély törésvonalak húzódnak, amelyek áthidalása hosszadalmas egyeztetéseket vetít előre.