Hírszerzési botrány az Obama-kormány körül

Forrás: JIM WATSON/AFP/Getty Images

Az amerikai nemzetbiztonsági szolgálatok felügyeletét ellátó Nemzeti Hírszerzési Igazgatóság (DNI) új vezetője, Tulsi Gabbard komoly állításokkal állt elő a közelmúltban. Gabbard szerint Barack Obama egykori elnök adminisztrációja tudatosan hamisított meg hírszerzési jelentéseket annak érdekében, hogy aláássa Donald Trump 2016-os választási győzelmét és elnökségét. Az ügyet a DNI hivatalos jelentése, valamint Gabbard által nyilvánosságra hozott dokumentumok támasztják alá.

A dokumentumok szerint 2016 novemberéig az amerikai titkosszolgálatok még azt közölték: nincs bizonyíték arra, hogy Oroszország megpróbálta volna befolyásolni az amerikai elnökválasztás eredményét. Ezt december 7-én James Clapper, az akkori hírszerzési igazgató is megerősítette. Ám két nappal később, december 9-én Obama összehívta a legfontosabb nemzetbiztonsági vezetőket, köztük Clappert, John Brennan CIA-igazgatót, Susan Rice nemzetbiztonsági tanácsadót, John Kerry külügyminisztert, Loretta Lynch igazságügyi minisztert és Andrew McCabe FBI-helyettest. A találkozó után új értékelést kértek, amely már azt hangsúlyozta, hogy Moszkva különféle módszerekkel próbálta befolyásolni a választásokat.

2027 januárjára készült el az új hírszerzési értékelés, amely ellentmondott az előző hónapok jelentéseinek. Gabbard szerint ez a fordulat olyan információkra épült, amelyeket a vezetők is tudtak, hogy hamisak – főként a sokat vitatott Steele-dossziéra.

Hirdetés

A Steele-dosszié Christopher Steele brit exkém 2016-ban összeállított jelentéscsomagja. A dokumentumot először Trump republikánus riválisai, majd Hillary Clinton kampánycsapata finanszírozta. A dosszié több, ellenőrizetlen és szenzációs vádat tartalmazott Donald Trump ellen, köztük azt, hogy orosz titkosszolgálatok kompromittáló anyagokkal zsarolják, illetve hogy Trump kampánya összejátszott volna az oroszokkal. A dosszié számos állítása azonban sosem nyert megerősítést: Robert Mueller különügyész vizsgálata sem bizonyította, hogy Trump kampánya összejátszott volna Moszkvával.

Később kiderült, hogy az FBI tisztában volt a dosszié forrásainak megbízhatatlanságával, ennek ellenére mégis felhasználta a dokumentumot a Trump-közeli személyek megfigyeléséhez szükséges bírósági engedélyek megszerzéséhez.

Az új, megváltozott hírszerzési értékelés alapjaiban befolyásolta a következő évek eseményeit: ez szolgáltatta az alapot a Mueller-vizsgálathoz, Trump két alkotmányos vádemelési eljárásához, több Trump-közeli politikus letartóztatásához, valamint az amerikai–orosz kapcsolatok megromlásához.

Gabbard szerint mindezek hátterében „hazaáruló összeesküvés” áll, amely a legmagasabb kormányzati szinteken zajlott, és veszélyeztette az amerikai demokrácia alapjait. Az ügyiratokat már továbbította az igazságügyi minisztériumnak, hogy jogi eljárás indulhasson az érintettek ellen.

A Tulsi Gabbard által bemutatott dokumentumok újabb fejezetet nyithatnak az amerikai politikai élet egyik legmegosztóbb korszakában. Az igazságügyi minisztérium várhatóan részletesen megvizsgálja az ügyiratokat, hogy kiderüljön, valóban történt-e szándékos félrevezetés a legfelsőbb kormányzati körökben.