Magyarország és a Balkán a klímaváltozás új epicentrumai

Forrás: Freepik

Magyarország és a Balkán-félsziget mára Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé tartoznak. A klímaváltozás miatt a nyarak egyre forróbbak és szárazabbak, egyre gyakoribb és súlyosabb aszályra kell számítani. Az elmúlt években gyorsuló melegedés, illetve az idei év extrém időjárási események tovább erősítik ezt a riasztó tendenciát. Szabó Péter, az ELTE Meteorológiai Tanszékének munkatársa részletesen elemezte a helyzetet és a térségünk előtt álló kihívásokat.

Nyugat- és Délnyugat-Európában idén történelmi hőhullámok sújtották az országokat: Spanyolország már június végére a valaha mért legmelegebb júniusát regisztrálta, de hasonló extrém meleg volt Angliában is. Magyarországon 2019 után az idei június lett a második legmelegebb, ugyanakkor a legszárazabb is – e kettő együtt pedig súlyosbította az aszályt, amely már július elejére a 2022-es történelmi szárazsághoz vált hasonlóvá. Hazánkban így tovább erősödik a száraz, kontinentális klíma, amely a nyarakat forróvá és rendkívül csapadékszegénnyé teszi – írja a masfelfok.hu portálon Szabó Péter, éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza. 

Hirdetés

A nyári átlaghőmérséklet alakulását 1971 és 2024 között vizsgálták. Az eredmények markáns, északnyugat–délkelet irányú növekedést mutatnak: míg Írországban kicsivel 0,9 °C-os emelkedést mértek, a Balkánon és Magyarországon már 3–4 °C-os melegedés is kimutatható. Nyugat- és Észak-Európa atlanti hatásai még mérséklik ezt, de térségünkben a kontinentalitás és a Földközi-tenger csökkenő befolyása miatt drámaibbak a változások. Ezek a melegedések (Írország kivételével) szinte teljes statisztikai bizonyossággal igazolhatók, sőt, bőven meghaladják a globális átlagot.

Eközben míg Hollandia, Írország, Dánia és Svédország északi területein nőtt a nyári csapadék több mint 30 százalékkal, dél felé – így Magyarországon, a Balkánon, Portugáliában, Moldovában – akár 25–40 százalékos csökkenés is megfigyelhető. Bár a százalékos változások régiónként eltérőek, a milliméterben mérhető csapadékveszteség a leginkább a hagyományosan csapadékszegény országokat sújtja.

Az éghajlati felmelegedés üteme sem egyenletes: míg a 70-es években több országban még lehűlést is tapasztaltak, a 1990-es évek elején indult gyors felmelegedés, amely 2005 és 2010 között lassult, most, a 2020-as években újra jelentősen gyorsul. Ez a tendencia különösen Magyarországot és a Balkánt érinti, ahol a melegedés, valamint a csapadékcsökkenés együttesen súlyosbítják az aszályveszélyt.