Átláthatóbb bérek – Új korszak kezdődhet a munkahelyeken

Forrás: itelet-pazmany.blog.hu

Egy uniós irányelv mentén a cégeknek hamarosan több információt kell megosztaniuk a fizetésekről, ami változtathat a jövedelmi egyenlőtlenségek kezelésében. A bértranszparencia ugyan nem oldja meg egy csapásra a problémát, de hozzájárulhat az igazságosabb bérezéshez. Különösen a nők helyzetének javíthat. 

A magyar álláshirdetések többségéből továbbra is hiányzik a fizetésre vonatkozó információ, és a legtöbb munkahelyen sem szokás beszélni a bérekről. A cégek gyakran arra hivatkoznak, hogy „nem illik más zsebében turkálni”, de a bérekkel kapcsolatos titkolózás elsősorban a munkáltatók érdekeit szolgálja. Ez lehetővé teszi számukra, hogy a béreket egyoldalúan határozzák meg. Különösen azoknál a munkavállalóknál, akik kisebb érdekérvényesítő erővel bírnak, mint például a pályakezdők, kisebbségi csoportok vagy a nők. Sok esetben még a munkaszerződések is tiltják a bérek egymás közötti megbeszélését. Az sem ritka, hogy a nyílt beszélgetéseket akár elbocsátással is szankcionálják.

Az Európai Unió 2023-ban elfogadott bérek átláthatóságáról szóló irányelve 2026. június 7-től új szabályokat ír elő a tagállamoknak. A cél, hogy csökkentsék a bérdiszkriminációt és a nemek közötti bérszakadékot, mégpedig a bértranszparencia eszközeivel. Az új előírások első sorban a 100 főnél nagyobb cégekre vonatkoznak majd. Akiknek már az álláshirdetésekben vagy az állásinterjúk során konkrét fizetési információkat kell közölniük, és tilos lesz a jelentkezők korábbi bérezésére rákérdezni.

A szabályozás fő célja, hogy a jövőben ne fordulhasson elő indokolatlan bérkülönbség ugyanazon munkakörökben. Az álláshirdetések és a munkaköri megnevezések is nemsemlegesek lesznek. Így a jövőben már nem jelenhetnek meg például kifejezetten nőkre vagy férfiakra utaló hirdetések. Az új szabályozás ugyanakkor nem terjed ki minden magyarországi munkavállalóra.

Hirdetés

A nemek közötti bérkülönbség Magyarországon különösen jelentős. Az Eurostat adatai szerint 2023-ban a magyar nők átlagosan 17,9 százalékkal kevesebbet kerestek, mint a férfiak, amely az EU negyedik legrosszabb aránya. Ez éves szinten több mint egymillió forintos különbség. Ennek oka összetett: a nők jellemzően rosszabbul fizetett ágazatokban dolgoznak. Gyakrabban esnek ki a munkaerőpiacról családi okok miatt, és ugyanabban a munkakörben is alacsonyabb bérezést kapnak. Továbbá ritkábban jutnak prémiumokhoz, juttatásokhoz.

A szakértők szerint a bértranszparencia önmagában nem csodaszer, de szükséges lépés a béregyenlőség felé. A kritikusok rámutatnak: az új szabályozás a kisebb cégekre nem vonatkozik, illetve a kollektív szerződések, szakszervezeti tárgyalások előmozdítása nélkül kevésbé lehet hatékony.