Huszonnyolc ország elítélte Izrael gázai hadműveleteit

Forrás: 10perc.hu

A világ huszonnyolc országának külügyminiszterei hétfőn közösen bírálták Izrael gázai hadműveleteit. Különösen a segélyekre várakozó civilek elleni támadásokat, és sürgették a humanitárius segély korlátozásának azonnali megszüntetését.

A nyilatkozat kiemelte, hogy a gázai civilek szenvedése új mélységeket ért el. A miniszterek szerint az izraeli segélyszállítási rendszer fokozza az instabilitást és súlyosan sérti a gázaiak emberi méltóságát. Mint írták: „Elítéljük a segélyek csepegtető adagolását és a civilek, köztük gyermekek embertelen meggyilkolását, akik a legalapvetőbb szükségleteiket, a vizet és az élelmet próbálják kielégíteni.” A közlemény „rettenetesnek” nevezte, hogy május vége óta több mint nyolcszáz palesztin halt meg segélyhez jutás közben.

A nyilatkozat szerint az alapvető humanitárius segítségnyújtás megtagadása a civil lakosságtól elfogadhatatlan. A külügyminiszterek felszólították Izraelt, hogy tartsa be a nemzetközi humanitárius jogból eredő kötelezettségeit, valamint követelték a Hamász által fogva tartott túszok azonnali szabadon bocsátását. Álláspontjuk szerint a tárgyalásos tűzszünet biztosítaná a legjobb esélyt a túszok hazatérésére és a családtagok szenvedésének megszüntetésére.

A dokumentum elítélte a kormányzat által javasolt „humanitárius városok” elképzelését, amelyet több nemzetközi szervezet és politikus is bírált. Ehud Olmert, Izrael volt miniszterelnöke a tervet a második világháborús koncentrációs táborokhoz hasonlította. A külügyminiszterek hangsúlyozták, hogy elutasítanak minden, a palesztin területeken végrehajtott területi vagy demográfiai változást. Továbbá felhívták a figyelmet az E1-es települési terv lehetséges káros következményeire. Hangsúlyozták, hogy Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben is felgyorsult a településépítés, miközben a telepesek által elkövetett erőszakos cselekmények száma nőtt, és felszólítottak ennek megszüntetésére.

A nyilatkozatot többek között Ausztrália, Franciaország, Kanada, Nagy-Britannia, Spanyolország, Svédország, valamint számos európai és ázsiai ország külügyminisztere írta alá. Magyarország és Németország nem csatlakozott a közös állásfoglaláshoz.

Hirdetés

Az izraeli külügyminisztérium elutasította a nyilatkozatot, amelyet „a valóságtól elrugaszkodottnak” minősített. Oren Marmorstein, az izraeli külügyminisztérium szóvivője szerint a Hamász tehető felelőssé a háború folytatásáért és a szenvedésekért. Hasonlóan fogalmazott Mike Huckabee, az Egyesült Államok izraeli nagykövete is, aki szerint inkább a Hamászt kellene nyomás alá helyezni.

Az ENSZ emberi jogi hivatala a közelmúltban arról számolt be, hogy az elmúlt hat hétben közel nyolcszáz halálesetet regisztráltak a gázai segélyosztó központok és konvojok közelében. Izrael a segélyezést márciusban szüntette be, ami súlyos élelmiszerhiányhoz vezetett a többségében muszlim lakosságú területen. A segélyezés május végén indult újra, de nemzetközileg szokatlan módon, magánvállalkozók bevonásával, ami ellen az ENSZ tiltakozott.

Az ENSZ szerint nincs bizonyíték arra, hogy a Hamász tömegesen fosztogatná a segélyszállítmányokat. Az izraeli katonai műveletek következtében a Gázai övezetben jelentős élelmiszer- és egyéb ellátási hiány alakult ki, az épületek nagy része megsemmisült, és a 2,3 milliós lakosság többsége menekülni kényszerült.

A konfliktus előzménye, hogy 2023. október 7-én a Hamász és szövetségesei támadást indítottak Izrael déli részén, amelyben mintegy 1200 ember vesztette életét, többszázat pedig túszul ejtettek. Azóta az izraeli hadsereg hadműveleteiben a legfrissebb adatok szerint több mint 59 ezer ember halt meg, és több mint 137 ezer sérültet regisztráltak a gázai egészségügyi hatóságok.