Romlik a politikai kultúra és beszédmód L. Simon szerint

Forrás: Telex

A 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem egyik panelbeszélgetése a politikai közbeszéd minőségének romlását és ennek társadalmi következményeit vizsgálta. L. Simon László szerint a parlamenti viták korábban színvonalasabbak voltak, a mai politikai stílust pedig túlzott verbális agresszió és obszcenitás jellemzi. Úgy látja, a mély, érdemi és szakmailag megalapozott viták hiányoznak a magyar politikából.

A politikai kommunikáció átalakulásában kulcsszerepet játszik a közösségi média, amely a gyors figyelemfelkeltést helyezi előtérbe. Dömötör Csaba szerint az információs verseny harsány megszólalásokat kényszerít ki, miközben csökken a következetesség és megnő az esélye annak, hogy politikusok következmények nélkül mondanak valótlanságokat.

Molnár-Bánffy Kata kommunikációs szakember az online térben zajló, gyakran személyeskedő hangnemet bírálta, amelyet szerinte az oktatási törekvésekkel szembenállónak tekint. L. Simon László ezzel összhangban kijelentette: komoly probléma lenne, ha a politikusok intellektuális felkészültség nélkül végeznék munkájukat, és a politikai haszon kedvéért teljesen háttérbe szorulna a minőség.

Hirdetés

Dömötör Csaba arra figyelmeztetett, hogy a politikai stílus megvitatása csak akkor lehet hiteles, ha minden félre egyformán vonatkozik. Példaként olyan kijelentések következményeit firtatta, mint a „Dunába lökés” vagy a „véglény” szó használata. Hangsúlyozta: nem a személyekről, hanem a tettekről és álláspontokról kell beszélni.

Gloviczki Zoltán, aki saját magát konzervatív keresztény értelmiségiként határozta meg, úgy véli, a politikai kommunikációnak meg kell találnia az egyensúlyt a hatékonyság és az értékalapúság között. Szerinte a helyes út az egyéni erkölcsi meggyőződésen keresztül vezet.

A beszélgetés során L. Simon László hangsúlyozta, hogy a jelenlegi közbeszéd állapotáért nem kizárólag az ellenzék felelős. A hatalmon lévőknek különösen nagy szerepe van abban, hogy milyen példát mutatnak. Úgy véli, a hosszú távon működőképes politikai kultúra nem azonos a rövid távú nyereségek logikájával. Véleménye szerint a keresztény értékrendből fakadó válaszokat és a különbnek maradás szándékát nem szabad feladni.