Jelentősen drágulhatnak a dohánytermékek

Forrás: femina.hu

A tervezett uniós jövedékiadó-emelés akár 50 százalékkal vagy annál is nagyobb mértékben növelheti a dohánytermékek árát Magyarországon. Amennyiben életbe lép az Európai Bizottság által javasolt reform. Az intézkedés nemcsak a hagyományos cigarettákat, hanem az alternatív dohánytermékeket is érintené, és jelentős feszültséget okoz több tagállamban, köztük Svédországban is.

Az Európai Bizottság javaslata alapján a hagyományos cigaretta jövedéki adója 1000 szálanként a jelenlegi 90 euróról 215 euróra emelkedne, amely 139 százalékos növekedést jelent. A hevített dohánytermékeknél 1000 szálanként 108 eurós, a nikotinpárnáknál kilogrammonként 143 eurós minimális adókulcsot vezetnének be. Ezek az értékek a kötelező minimumok, így a tagállamok akár magasabb adót is alkalmazhatnak.

A szivarok és szivarkák adóemelése különösen kiugró lehet: 1000 szálanként 12 euróról 143 euróra nőhet a jövedéki adó, amely több mint 1000 százalékos emelést jelentene. Szakértői becslések szerint Magyarországon a dohánytermékek kiskereskedelmi ára 20 szálas cigaretta esetében legalább 1000 forinttal nőhet. Ez a többlet jelentős anyagi terhet jelentene a fogyasztók számára, miközben a hazai piacon mintegy négyezer vállalkozás és húszezer munkavállaló megélhetését is befolyásolhatja.

A szakmai szervezetek és piaci szereplők szerint a tervezett adóemelés jelentősen élénkítheti a feketepiacot. G. Karácsony Gergely, a Magyar Dohány Kiskereskedők Szövetségének ügyvivője a Kossuth Rádió Déli Krónika című műsorában hangsúlyozta, hogy a fogyasztók egy része az illegális, ellenőrizetlen forrásból származó termékek felé fordulhat. Az ilyen dohánytermékek egészségügyi kockázata magasabb lehet, ráadásul a kiskereskedők forgalmát és a legális piacot is visszavetheti.

Hirdetés

A javaslat ellenzésében kiemelkedő szerepet vállal Svédország, amelynek pénzügyminisztere, Elisabeth Svantesson világossá tette: a svéd kormány elutasítja az uniós tervet. Hangsúlyozta, hogy a nikotinpárnák adóztatása különösen hátrányosan érintené Svédországot. A felnőtt lakosság mindössze 5 százaléka dohányzik, miközben ez az uniós átlag 20 százalék. Svantesson szerint a dohánymentes nikotinpótlók az ártalomcsökkentés kulcseszközei, és a javasolt adóemelés visszaterelhetné a fogyasztókat a hagyományos dohánytermékekhez.

A svéd álláspont szerint az adópolitika nemzeti hatáskör, és a tagállamoknak joguk van eldönteni, hogyan adóztatják a dohány- és nikotintermékeket. A svéd kormány attól tart, hogy a központosított adópolitika az ország egészségügyi és költségvetési érdekeit is sértené. Emiatt további tagállamok támogatását igyekszik megnyerni az Európai Bizottság javaslata ellen.

A kérdés az Európai Unió több tagországában is vitákat váltott ki. A kritikusok szerint a központi adóemelés figyelmen kívül hagyja a tagállamok gazdasági és társadalmi sajátosságait, valamint növeli a feketepiac súlyát. A KPMG tanulmánya szerint azokban az országokban, ahol a dohánytermékek adóját jelentősen megemelték – például Franciaországban és Hollandiában –, a feketepiac aránya is számottevően nőtt.

A tervezet szerint a jövedéki adók emelése azonnal hatályba lépne, átmeneti időszak nélkül, amely a hazai piacon drasztikus árváltozásokat eredményezne. A magyar szabályozás jelenleg sem teljesíti az uniós előírásokat, ezért a tervezett emelés hazánkban különösen nagy hatással járna. A témában további egyeztetések várhatók, a végleges döntést az Európai Unió tagállamainak egyetértése fogja meghatározni.