Gyűlnek a pro és kontra érvek Trump békedíja körül

Forrás: Index.hu

Donald Trump újraválasztását követően több olyan külpolitikai lépést tett, amelyekről maga is úgy gondolja, Nobel-békedíjat érdemelnének. 2025 első felében közvetített India és Pakisztán között, lezárta az Irán és Izrael közötti rövid fegyveres összecsapást, valamint tárgyalóasztalhoz ültette Ruanda és a Kongói Demokratikus Köztársaság képviselőit. Emellett hivatkozik 2019-es dél-koreai látogatására is, amelyet „történelmi jelentőségűnek” tart. Trump szerint ezek elegendőek lennének az elismeréshez, amelyet – véleménye szerint – már évekkel ezelőtt kiérdemelt.

Több külföldi vezető is támogatja az amerikai elnök békedíjra való jelölését. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök washingtoni látogatása során is szóba került a díj lehetősége, mivel Trump nehezményezte, hogy Izrael nem állította le a gázai hadműveleteket. Emellett öt közép-afrikai állam vezetője, a pakisztáni és a belorusz elnök, valamint több republikánus kongresszusi képviselő is kiállt az ötlet mellett. A támogató nyilatkozatokat sok esetben a jó diplomáciai viszony fenntartásának eszközeként értékelik.

A Nobel-békedíj történetét jól ismerő konzervatív újságíró, Jay Nordlinger szerint ezek az események önmagukban nem indokolják a díj odaítélését. Úgy látja, Trump eddigi legfontosabb diplomáciai lépése a 2020-as Ábrahám Megállapodások voltak, de ez már nem tartozik a díj szempontjából értékelhető időszakba. Alfred Nobel rendelkezése szerint ugyanis az elismerés az előző év eredményein kell, hogy alapuljon. A Nobel-bizottság az utóbbi években inkább civil mozgalmakat és békeaktivistákat díjazott, nem hivatalban lévő államfőket.

Hirdetés

A békedíjhoz nem elegendő a háborúk elkerülése, az önérdek nélküli közvetítés a legfontosabb szempont. Dan Smith, a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet igazgatója szerint Trump lépései inkább az amerikai érdekek védelmét szolgálták, mintsem a tartós békét. Gázában csak rövid tűzszünet jött létre, amely gyorsan összeomlott, és azóta Trump nyíltan támogatja Izrael hadműveleteit. Smith szerint a békedíjhoz valódi, hosszú távú eredmények kellenek, nem csak gyors politikai gesztusok.

Jeff Le, aki korábban a Trump-adminisztráció és Kalifornia között közvetített, úgy látja, hogy Trump számára személyes ügy a díj. Úgy érzi, ezzel is túlmutathat elődje, Barack Obama 2009-es díjazásán, amelyet sokan a Bush-korszak lezárásaként értelmeztek. A békedíj értelmezése azonban változó: míg korábban államférfiakat díjaztak, ma inkább azok kapják, akik alulról jövő békekezdeményezések élére állnak. A jelenlegi bizottság összetétele is ebbe az irányba mutat.

Az idei évben több más jelölt neve is felmerült a norvég Nobel-bizottság előtt. A jelöltek között szerepel Alekszej Navalnij özvegye, Julia Navalnaja, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Sokan úgy vélik, a világ jelenlegi állapotát látva nem kizárt, hogy – 1972 után ismét – senki sem kapja meg a békedíjat. Dan Smith korábban maga is javasolta ezt a lehetőséget, látva, hogy a békére való törekvés egyre kevésbé van jelen a globális politikában.