Aszály és támogatáshiány miatt bajban a magyar halászat

Forrás: magyarnemzet.hu

Kiemelten nehéz időszakot él át a hazai halászati ágazat az aszályos időjárás és a gazdasági nehézségek miatt. Eközben a piaci kereslet is jelentősen visszaesett.

Az elmúlt hónapok rendkívül száraz időjárása súlyos kihívások elé állítja a magyar halászati ágazat szereplőit – mondta el Lévai Ferenc, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója az Agrárszektor megkeresésére. A szakember szerint a dunántúli halásztavak és tógazdaságok már most vízhiányossá váltak. A hiányzó vízmennyiség pótlása pedig jelenleg megoldhatatlan feladatnak tűnik.

A 2024-es év őszén és telén lehullott csapadékmennyiség is minimális volt, tavasszal pedig a föld annyira száraz volt, hogy a megérkező esővizet szinte teljesen elnyelte. A halgazdálkodók jelenleg 3–4 vízügyi igazgatósággal is kénytelenek osztozni a megmaradó vízkészleteken, amelyeket az öntözés tovább csökkent.

Az aszály közvetlenül a halállományt is veszélyezteti. A csökkenő vízszint miatt a ragadozó állatok, például vidrák és vízimadarak egyre nagyobb számban jelennek meg a kisebb tavaknál, ahol még van víz. Ilyen körülmények között – főként a part menti nádasok hiányában – a halak nem tudnak elrejtőzni, ami fokozza az állományban jelentkező stresszt, és rontja a halgazdálkodás eredményességét. „Kis víz – kis hal, nagy víz – nagy hal. Most már évek óta nagyon kis víz van itthon. Emiatt egyre inkább válságos állapotba kerül az édesvízi halászat” – fogalmazott Lévai Ferenc.

Hirdetés

Az ágazat további nehézségét jelenti, hogy a takarmányárak is emelkednek. Mivel az aszály nemcsak a halgazdaságokat, hanem a mezőgazdasági termelőket is sújtja. Az ország egész területén csökkent a terméshozam, így a takarmány beszerzése egyre költségesebb. Eközben a piaci kereslet is visszaesett, a fogyasztók inkább az olcsóbb élelmiszereket választják. A hazai halfogyasztás csökkenése mellett az exportpiacokon sem javult a helyzet.

Lévai Ferenc szerint a környező országok – például Csehország, Horvátország vagy Bulgária – jelentősebb támogatásban részesítik a halászati ágazatot, mint Magyarország. Míg itthon a természeti értékek megőrzéséért hektáronként legfeljebb 100 euró támogatás jár, Horvátországban és Lengyelországban ez az összeg 300 euró körül alakul. Ez a különbség jelentősen befolyásolja a versenyképességet.

Az ágazat helyzetét tovább nehezíti, hogy Magyarországon nincs lehetőség aszálykár vagy árvízkár biztosításra a halászati szektorban, semmilyen szintű kompenzáció nem érhető el a termelők számára. Emiatt egyre többen adják fel a halastavi termelést, és térnek át növénytermesztésre, amelyhez jóval nagyobb támogatás és kedvezmény jár.

Lévai Ferenc szerint elengedhetetlen lenne az ágazat célzott támogatása. A halgazdálkodás nemcsak gazdasági, hanem ökológiai szempontból is kiemelt jelentőséggel bír.