Életbe lépett az amerikai vámemelés: változások világszerte

Forrás: Chip Somodevilla/Getty Images)

Átfogó új vámpolitikát léptetett életbe az Egyesült Államok mától, miután lejárt a határidő, amelyet Washington a kétoldalú vámalkuk véglegesítésére adott. Az új szabályozás jelentős hatással van a nemzetközi kereskedelemre, mivel az érintett országokra vonatkozó vámok mértéke 10 és 50 százalék között mozog. Sőt, néhol még ennél is magasabb lehet. Az érintett áruk köre és a tarifa mértéke országonként és iparáganként eltér.

A Fehér Ház indoklása szerint az új vámok célja, hogy helyreállítsák a külkereskedelmi egyensúlyt az Egyesült Államok és partnerei között. Az új rendelkezések értelmében minden olyan ország, amely nem kötött külön megállapodást az Egyesült Államokkal, automatikusan magasabb vámokkal szembesül. A legnagyobb kulcsfontosságú termékcsoportok – mint a réz, acél és alumínium – esetében akár 50 százalékos illeték is érvénybe léphet.

Az Európai Unió és az Egyesült Királyság időben megállapodásra jutott az amerikai kormánnyal, így ezek az országok 0 és 15 százalék közötti, mérsékelt vámtarifák mellett folytathatják exportjukat. Magyarországra az EU-s keretmegállapodás vonatkozik, amely 15 százalékos vámot ír elő a legtöbb exporttermékre.

Kanada vámját Donald Trump 25-ről 35 százalékra emelte. Ez a Fehér Ház szerint az ország elégtelen fellépésére vezethető vissza az észak-amerikai kábítószer-kereskedelem ellen. Bár a vámtarifa érvénybe lépett, az USMCA nevű háromoldalú szabadkereskedelmi egyezmény miatt az áruk mintegy 90 százaléka továbbra is vámmentesen juthat be az amerikai piacra.

Hirdetés

Mexikó 90 napos haladékot kapott a magasabb vámok bevezetésére. Ezalatt további tárgyalások várhatóak. Mexikóra külön vámtételek vonatkoznak a fentanil, az autók és a fémek esetében – akár 50 százalékig terjedő kulccsal. Ezzel szemben Új-Zéland, amely nem számított a szigorításra, 15 százalékos vámmal szembesül. A kereskedelmi miniszter igazságtalannak nevezte a döntést.

Svájc 39 százalékos vámtarifát kapott, miután nem sikerült megállapodásra jutnia az amerikai elnökkel az utolsó pillanatban sem. A svájci vezetés szerint gazdasági és stratégiai szempontból is méltánytalan a döntés, tekintve az amerikai piacra irányuló gyógyszer- és gépipari exportjuk jelentőségét.

Kína és az Egyesült Államok tárgyalásos megoldásra törekszik. Bár a két ország közötti gazdasági különbségek jelentősek, augusztus 12-ig meghosszabbították a kereskedelmi fegyverszünetet. Az amerikai fél hozzáférést szeretne a kínai piacokhoz, míg Peking az exportkorlátozások enyhítését várja.

Pakisztán 19 százalékos vámmal került be az új rendszerbe, ami a legalacsonyabb a dél-ázsiai régióban. A kormány pozitív jelzésként értékeli az új vámkulcsot, amely a textilipar fellendülését segítheti elő – különösen a versenytársakhoz (India: 25%, Banglades: 20%) képest.

Oroszország esetében az Egyesült Államok ultimátumot adott: ha 50 napon belül nem jön létre fegyvernyugvás Ukrajnában, újabb büntető vámokat vezetnek be. A Kreml közölte, hogy nem reagál ultimátumokra.

Az amerikai vámrendelet augusztus 7-én lép teljes körűen életbe. A következő hónapokban eldőlhet, mely országok tudnak alkalmazkodni a változásokhoz, és melyek választanak konfrontatívabb utat. A globális külkereskedelem szereplői számára most a rugalmasság és a gyors diplomáciai reakció lesz a kulcs.