Ellentmondásos megemlékezés Iliescu temetésén Bukarestben

Forrás: Andrei Pungovschi/Getty Images

Katonai tiszteletadással temették el Ion Iliescut, Románia első szabadon választott elnökét, aki 95 éves korában hunyt el. A kormány az elnök temetésének napját országos gyásznappá nyilvánította, ami politikai és társadalmi vitákat váltott ki.

Iliescu, aki 1990 és 1996, majd 2000 és 2004 között töltötte be az államfői tisztséget, meghatározó szereplője volt a rendszerváltás utáni román politikának. Halálát követően kedden a bukaresti elnöki hivatalban ravatalozták fel, ahol több egykori államfő és politikus is lerótta tiszteletét, ugyanakkor több kormányzati szereplő és ellenzéki vezető távol maradt.

A gyásznap kihirdetése ellen számos civil szervezet és a kormányban is részt vevő Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) is tiltakozott. A tiltakozók arra hivatkoztak, hogy Iliescu ellen korábban emberiesség elleni bűncselekmények miatt emeltek vádat, amelyek a rendszerváltás utáni erőszakos eseményekhez köthetők. Az ügyek bírósági tárgyalásait azonban procedurális okokra hivatkozva nem folytatták le érdemben.

Hirdetés

A temetési szertartás csütörtökön zajlott le a bukaresti Ghencea katonai temetőben. A területet már a délelőtti órákban lezárták. A rövid egyházi szertartást követően katonai díszőrség kísérte a koporsót, és a szűk családi kör jelenlétében helyezték végső nyugalomra az elhunyt elnököt.

A megemlékezésen nem jelentek meg külföldi politikai vezetők. A ravatalhoz kedden körülbelül ezren látogattak el, amikor a közönség számára is megnyitották az elnöki hivatal kapuit. Az eseményre a Szociáldemokrata Párt (PSD) több korábbi vezetője is ellátogatott, ám sem a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), sem a hivatalban lévő államfő, Nicușor Dan nem vett részt a megemlékezésen.

Iliescu öröksége máig vitatott Romániában: egyesek a demokrácia egyik elindítóját látják benne, mások a forradalom utáni erőszakos eseményekért tartják felelősnek. A temetés körüli viták is tükrözik e megosztottságot.