Városok forróságcsapdában: Súlyosbodnak a nyarak

Forrás: Nikolas Kokovlis/ Getty Images

Idén nyáron is extrém hőség sújtja Európa nagy részét. A városi hőszigethatás miatt pedig a hőmérséklet akár 10–15 °C-kal is meghaladta a vidéki értékeket. A városokban tapasztalható melegedés mértéke az épületsűrűséggel és a betonfelületek arányával áll szoros összefüggésben.

A városok szerkezete – például a magas épületek, szűk utcák és hőelnyelő anyagok – jelentősen rontja a levegő mozgását és a hő elvezetését. Az aszfalt és a cement napközben elnyeli, majd éjszaka visszasugározza a hőt, így a városok éjszakai lehűlése is korlátozott. Ez tovább fokozza a hőség káros hatásait, különösen az alacsonyabb jövedelmű városi negyedekben.

A szakértők kiemelik, hogy a zöldterületek jelenléte és elérhetősége döntő jelentőségű. A brüsszeli példa is mutatja, hogy a gazdagabb városrészekben több természetes árnyékolás érhető el, míg a sűrűbben beépített, szegényebb övezetekben ez súlyosan hiányzik. A hőszigethatás tehát nemcsak éghajlati, hanem társadalmi kérdés is.

A hőszigethatás az egészségügyet is komolyan megterheli. Portugál kutatók szerint a hőhullámos napokon közel 19%-kal nőtt a kórházi felvételek száma. Különösen veszélyeztetettek az idősek és a krónikus betegek, akik a tartós hőség hatására nagyobb kockázatnak vannak kitéve. A jelenség súlyos társadalmi problémává válik, mivel a legrosszabb körülmények között élők gyakran nem férnek hozzá hűsítő infrastruktúrához vagy zöldfelületekhez – írja az Euronews. 

Hirdetés

Wim Thiery éghajlatkutató szerint a jövőben a városi hősziget-hatás fokozódik. Elmondása alapján az éghajlatváltozás miatt a városok átlaghőmérséklete akár 2°C-kal is emelkedhet, a hőségnapok pedig Európában 4°C-kal lehetnek melegebbek a megszokottnál.