Új hulladékhasznosító épül Százhalombattán

Forrás: Facebook

Százhalombatta közelében nagyszabású fejlesztésre készül a Mohu, a Mol hulladékgazdálkodási üzletága: egy modern, energetikai célú hulladékhasznosító üzem fog épülni. A projekt célja, hogy a hulladéklerakás arányát jelentősen csökkentse, miközben hőt és villamos energiát termel. A hivatalos tájékoztatás szerint a beruházás a legszigorúbb uniós környezetvédelmi előírásoknak is megfelel, ennek ellenére a helyi lakosság egy része bizalmatlanul fogadja a terveket.

A Mohu a helyszín kiválasztásakor több szempontot mérlegelt: a hulladék keletkezési helyét, a logisztikai lehetőségeket, valamint az energiafelhasználás stabilitását. Mivel a főváros déli térségében és az agglomerációban jelentős a hulladék mennyisége, a százhalombattai telephely logisztikai szempontból kedvező. Az M6-os autópálya közelsége lehetővé teszi a szállítást anélkül, hogy sűrűn lakott területeken kellene áthaladni. Az üzem közvetlenül is kiszolgálhatja a Dunai Finomítót, amely jelentős energiafelhasználó, így a fosszilis forrásból származó hő egy részét megújulónak minősülő energiával válthatják ki.

A fenntarthatósági szakértők szerint Magyarország jelenlegi hulladékégető kapacitása messze elmarad az igényektől. A Rákospalotán működő egyetlen kommunálishulladék-hasznosító évente körülbelül 420 ezer tonna hulladékot képes feldolgozni, miközben az országban évente több mint négymillió tonna települési szilárd hulladék keletkezik. Az uniós előírások szerint 2035-re a hulladéklerakás arányát 10 százalék alá kell csökkenteni, Magyarországon ez jelenleg meghaladja az 50 százalékot.

Az égetés előnye, hogy a hulladék térfogata akár 90 százalékkal is csökkenthető, miközben hő- és villamos energia termelhető. A kommunális hulladék biológiai eredetű része megújuló energiaforrásnak számít, így az energetikai hasznosítás nemcsak hulladékgazdálkodási, hanem klímavédelmi célokat is szolgál.

A Mohu szerint a tervezett létesítmény technológiája megfelel a legszigorúbb uniós előírásoknak, a kibocsátásokat pedig folyamatosan mérik majd. A kéményből távozó gázok összetételét állandó monitoringrendszer ellenőrzi, szükség esetén az üzem automatikusan leáll. A talaj és a talajvíz védelmét szigetelési megoldások és három monitoringkút biztosítja. Az emissziós adatok nyilvánosak lesznek, a lakosság számára is hozzáférhetők.

A projekt 50–60 új munkahelyet teremthet, növelheti a helyi adóbevételeket, és hosszú távon hozzájárulhat a város közszolgáltatásainak fejlesztéséhez. A tervek szerint egy korszerű hulladékgyűjtő udvar is épül, ahol több mint negyvenféle hulladéktípus adható majd le. A város távfűtési rendszerébe is bekapcsolódhat az üzem, amennyiben a műszaki és szerződéses feltételek adottak lesznek.

Hirdetés

Bár a Mohu és az önkormányzat szerint a beruházás biztonságos és környezetkímélő, a helyi lakosság egy része kevésnek érzi a tájékoztatást, és tart a levegőszennyezés, a megnövekedő forgalom, illetve az ingatlanárak esetleges csökkenése miatt. A vállalat közmeghallgatásokat és folyamatos online konzultációt ígér, hogy minden kérdésre választ adhasson.

A Mohu a dán Amager Bakke üzemet említi példaként, amely Koppenhága belvárosában működik, és nemcsak energia-előállításra, hanem közösségi funkciókra is szolgál. A cél, hogy Magyarország hulladékkezelése közelítsen a nyugat-európai gyakorlatokhoz, ahol az energetikai hasznosítás aránya sokkal magasabb.

A százhalombattai üzem a tervek szerint évente 360 ezer tonna hulladékot kezel majd, ebből a legnagyobb részt települési szilárd hulladék teszi ki. Veszélyes hulladék nem kerülhet az égetőbe, a beszállított anyagokat többlépcsős ellenőrzésnek vetik alá.

A beruházás várhatóan 2028-ra készül el, és része annak a hosszú távú stratégiának, amelynek célja a lerakott hulladék mennyiségének drasztikus csökkentése, az energiahatékonyság növelése, valamint az uniós környezetvédelmi vállalások teljesítése.