A hőhullámok túlterhelik Európa villamosenergia-rendszerét

Forrás: DongFang Zhao/GettyImages

Az extrém hőmérsékletek Európa több régiójában is rekordokat döntöttek idén nyáron. Délnyugat-Franciaország, Horvátország és Magyarország különösen érintettek voltak a szélsőséges melegben, amely jelentős kihívásokat okozott a villamosenergia-hálózatok működésében. A légkondicionáló berendezések használata a délutáni-esti órákban megugrasztotta a keresletet, miközben a termelés több helyen visszaesett.

A napenergia-termelés júniusban még rekordokat döntött, például Hollandiában és Görögországban, de júliusban a szélenergia teljesítménye több országban – például Finnországban és az Egyesült Királyságban – minimálisra csökkent. A víz- és atomerőművek is nehézségekbe ütköztek a folyók apadása miatt: Franciaországban 18 atomerőműből 17-ben csökkenteni kellett a termelést.

Olaszországban, ahol az uniós légkondicionáló-használat harmadát regisztrálták, július elején több városban is kimaradások történtek. A szakértők szerint a hőhullám és a hitzeflaute – azaz a szél- és napenergia párhuzamos kiesése – együttes hatása okozta az ellátási zavarokat. A túlmelegedés még a földalatti kábeleket is érinti, csökkentve azok hatékonyságát és élettartamát.

Az energiaigény folyamatos növekedése és a szélsőséges időjárás gyakorisága új kihívásokat jelent az energiapolitika számára. Az EU-ban 2030-ra több mint 100 millió légkondicionálót használnak majd a becslések szerint, így az energiaellátás stabilitása egyre inkább függ az alkalmazkodóképességtől és a megújuló források megbízhatóságától.