A Merz-kormány szigorítaná a menekültügyi szabályokat Németországban

Forrás: Hauke-Christian Dittrich/Getty Images

A német kormány új menekültügyi reformot készít elő, amely felgyorsítaná a kitoloncolásokat. A tervezet megszüntetné az elutasított menedékkérők kötelező jogi képviseletét. Jogvédők szerint a változtatás alapvető jogokat sérthet.

A német kormány újabb szigorításokat vezetne be a menekültügyi rendszerben, amelyek célja a kitoloncolási eljárások gyorsítása és a bíróságokra nehezedő nyomás enyhítése. A tervezet legvitatottabb pontja, hogy megszűnne az elutasított menedékkérők automatikus jogi képviselete.

A jelenlegi szabályozás szerint minden elutasított menedékkérőnek biztosított a jogi képviselet még akkor is, ha már nem áll rendelkezésükre további fellebbezési lehetőség. Ezt a gyakorlatot a korábbi kormány vezette be, azzal a céllal, hogy garantálják az érintettek jogbiztonságát. A mostani kabinet viszont úgy véli, a szabályozás gyakran visszaélésekhez vezetett, és ellehetetlenítette a gyors kitoloncolásokat.

Friedrich Merz kancellár kormánya arra hivatkozik, hogy a bíróságok túlterheltek, a kötelező jogi képviselet pedig jelentős költségeket ró az államra, miközben a közbiztonság szempontjából kockázatot jelent, ha az érintettek hosszabb ideig az országban maradhatnak.

Hirdetés:

A belügyminisztérium indoklása szerint a szigorítás elengedhetetlen az illegális bevándorlás megfékezéséhez. „A jelenlegi szabályozás akadályozza azokat az intézkedéseket, amelyek a közbiztonság védelmét szolgálnák” – áll a tárca közleményében.

Jogvédők szerint alapvető jogok sérülhetnek 

Jogvédők és ügyvédek azonban hevesen tiltakoznak. Szerintük a kötelező jogi képviselet eltörlése alapvető jogokat sérthet, és növeli a jogtalan fogva tartások kockázatát. Egy tapasztalt migrációs jogász példaként említette, hogy ügyfelei több mint felét részben jogellenesen tartották fogva, ami szerinte a jövőben még gyakoribbá válhat.

A reformcsomag másik eleme a biztonságosnak minősített országok listájának bővítése. Ez gyorsabb elbírálást és kitoloncolást tenne lehetővé azoknál, akik ezekből az államokból érkeznek. A kormány szerint a változtatás segíthet abban, hogy a menekültügyi rendszer a valóban védelemre szorulókra összpontosítson.

Támadások indokolják

A szigorításokat a kabinet több, közfelháborodást kiváltó támadással indokolja. Kiemelt példa a solingeni támadás, ahol egy kitoloncolásra váró szíriai férfi, akit a hatóságok nem tudtak felkutatni, halálos merényletet követett el egy fesztiválon. Az eset jelentős politikai nyomást gyakorolt a kormányra, hogy határozottabb migrációs szabályokat vezessen be.

Bár a menedékkérelmek száma 2025-ben mintegy felére csökkent, a migrációs politika továbbra is kiemelt téma Németországban. A Merz-kormány abban bízik, hogy a reformcsomag erősíti a közbiztonságot és visszaszorítja az illegális bevándorlást. Kritikusai viszont arra figyelmeztetnek, hogy a változtatások hosszú távon alááshatják a jogállamiságot és gyengíthetik a menedékkérők jogvédelmét.