Netanjáhu kockázatos lépései nem tetszenek Trumpnak

Forrás: Noushad Thekkayil/NurPhoto via Getty Images

Robbanások rázták meg Doha elit negyedét, ahol a Hamász politikai vezetése tartózkodott. Az izraeli légicsapás nem érte el fő célpontjait, viszont komoly nemzetközi feszültséget váltott ki. A támadás Katar és Izrael kapcsolatát is új kihívások elé állítja.

Kedd délután robbanások rázták meg Doha egyik legelőkelőbb negyedét, Legtaifiját. A detonációk egy zárt lakóközösség épületeit rombolták le, ahol – a helyi hatóságok szerint – a Hamász palesztin terrorszervezet politikai vezetése tartózkodott. Gyorsan kiderült, nem balesetről volt szó: a komplexumot valóban a szervezet használta, a támadás pedig őket vette célba.

Az „Ítélet Napja” akció

Izrael közlése szerint a támadást a légierő tíz vadászbombázója hajtotta végre, nagy hatótávolságú rakéták bevetésével. Ezzel sikerült elkerülniük a környező országok, köztük Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek légterének megsértését. A célpont a Hamász emigrációban élő politikai vezetése volt, amely hírszerzési információk szerint éppen a gázai tűzszüneti ajánlatról tárgyalt.

Az izraeli tisztviselők elismerték, hogy az akció fő célpontjai, köztük Khalid Mishal, a szervezet főtitkára életben maradtak. A támadásban a Hamász és a katari hatóságok szerint két alacsonyabb rangú tisztségviselő, három testőr, valamint a katari különleges erők egyik tagja vesztette életét. A Wall Street Journal értesülései szerint a kudarc oka az lehetett, hogy török és egyiptomi hírszerzők előre figyelmeztették a szervezetet a támadás veszélyére.

Korábbi likvidálások és izraeli gyakorlat

Izrael az elmúlt mintegy két évben sorra számolta fel a Hamász vezetőit. A gázai szárny teljes irányítása megsemmisült, többek között Mohamed Deif és Jahjá Szinvár is meghalt. A dohai politikai vezetés élén egykor álló Iszmáil Hánije szintén célzott támadás áldozata lett. Hasonló módszereket alkalmaztak a Hezbollah főtitkára, Haszán Naszrallah és az iráni katonai vezetés ellen is.

A katari akció ugyanakkor új szintet jelent: a támadás egy olyan állam területén történt, amely szoros kapcsolatban áll az Egyesült Államokkal és az európai országokkal. Katar az utóbbi években meghatározó közvetítő szerepet játszott a régió diplomáciájában, többek között az izraeli–iráni konfliktus és a Hamász–Izrael tárgyalások során. Éppen ezért elemzők szerint az izraeli légicsapás Katar szuverenitásának súlyos megsértését jelentette.

Katar szerepe és Izrael dilemmája

A kis emírség gazdasági és politikai befolyása messze túlmutat méretén. Katar jelentős földgázvagyonával Európa egyik fő energiaszállítója, és itt található az Egyesült Államok legnagyobb közel-keleti légibázisa is. Emellett a katari kormányhoz köthető al-Dzsazíra televízió évtizedek óta fontos véleményformáló a térségben.

Izrael régóta bírálja, hogy Katar jelentős anyagi támogatást nyújt a Hamásznak. Ugyanakkor a pénzek folyósítása Benjamin Netanjáhu jóváhagyásával történt, mivel a gázai helyzet stabilizálásában is szerepet játszott. A mostani támadás ezért nemcsak a katonai műveletek, hanem a diplomáciai kapcsolatok szempontjából is fordulópontot jelenthet.

Hirdetés

Nemzetközi reakciók 

A támadást a nemzetközi közösség egységesen elítélte. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy szankciókat vezetnek be az izraeli kormány szélsőséges tagjai ellen, valamint felfüggesztik az EU–Izrael kereskedelmi megállapodás egyik fejezetét. A lépés tovább növeli Izrael elszigetelődését Európában.

Az Egyesült Államok reakciója ellentmondásos volt. Donald Trump nyilvánosan csak visszafogottan bírálta az akciót, ám amerikai sajtóhírek szerint kabinetje „dühös és frusztrált” amiatt, hogy Izrael nem egyeztetett előzetesen szövetségesével. Az amerikai kormányzat egyszerre hangsúlyozta a szuverenitás megsértését és a Hamász elleni csapás indokoltságát. Ez jól mutatja Washington kényes helyzetét, hiszen két kulcsfontosságú szövetségese került egymással szembe.

Netanjáhu kockázatos stratégiája

Benjamin Netanjáhu izraeli miniszterelnök az utóbbi hónapokban egyértelművé tette: a Hamász teljes fegyverletételéig és az október 7-én elrabolt túszok szabadon bocsátásáig nem hajlandó leállítani a katonai műveleteket. A dohai légicsapás ennek a stratégiának a része volt, ugyanakkor súlyos diplomáciai következményeket hozott.

Miközben izraeli tisztségviselők a Hamász további vezetőinek likvidálásáról beszélnek, Katar és más térségbeli országok megerősödött bizalmatlansággal tekintenek Izrael lépéseire. Elemzők szerint a történtek miatt hetekre megakadhatnak a tűzszüneti tárgyalások is, amelyekben éppen Katar játszott kulcsszerepet.

Az incidens így nemcsak a Közel-Kelet biztonsági helyzetét befolyásolja, hanem az Egyesült Államok és Izrael kapcsolatát is próbára teszi. Netanjáhu kockázatvállalása ezúttal könnyen a stratégiai szövetségek meggyengüléséhez vezethet.