Orbán Balázs: Brüsszel politikája válságokat mélyít

Forrás: Facebook/Orbán Balázs

A Brain Bar jövőfesztiválon Orbán Balázs élesen bírálta az uniós válságkezelést. A magyar kormány politikai igazgatója szerint Brüsszel nem megoldja, hanem fokozza a problémákat, legyen szó migrációról, energiáról vagy a gazdasági helyzetről.

Az Európai Unió központosított válságkezelési stratégiája nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt inkább fokozta a problémákat – fogalmazott Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Brain Bar jövőfesztiválon. A rendezvényen Carl Bildt volt svéd kormányfővel vitázott Európa előtt álló kihívásokról, ahol többek között a migráció, az energiaellátás és a gazdaság helyzetéről is beszélt.

Migráció és szuverenitás

Orbán Balázs emlékeztetett: 2015-ben százezrek indultak el Európa felé, és míg egyes tagállamok nyitottan fogadták a bevándorlókat, addig mások – köztük Magyarország – elutasították a befogadó ország szerepét. Úgy vélte, Brüsszel azóta is arra törekszik, hogy a vonakodó tagállamokat rákényszerítse saját álláspontjának követésére.

Ha a magyar társadalom nem kér az illegális bevándorlásból, akkor a kormánynak ehhez kell igazodnia európai szinten is – hangsúlyozta. Felidézte Angela Merkellel folytatott vitáját is: a német kancellár a válság elején arra kérte Orbán Viktort, hogy ne zárja le a határokat, ám a magyar miniszterelnök egyértelműen kijelentette, meg fogja védeni az országát.

Orbán Balázs szerint Magyarország jelenleg napi egymillió eurós bírságot fizet a határvédelem miatt. Úgy látja, annak meghatározása, ki léphet be az ország területére, a nemzeti szuverenitás alapvető része. Brüsszel ezzel szemben szerinte nyomást gyakorol, ami a közös európai szolidaritás hiányát bizonyítja.

Energia és gazdaság

Az energiaellátással kapcsolatban kiemelte: Magyarország nyíltan vásárol orosz energiahordozókat, míg más országok közvetítőkön, például Indián keresztül szerzik be ugyanazt a forrást. „Indiai energiának nevezik, és így már erkölcsileg elfogadhatónak tartják” – jegyezte meg ironikusan.

A gazdasági kihívásokra kitérve a Budapesti Nyilatkozatban foglaltakat idézte, amely versenyképességi reformokat, integrált tőkepiacot és mesterséges intelligenciába történő befektetéseket sürgetett. Úgy vélte, az EU ehelyett minden forrást az ukrajnai háború finanszírozására fordít.

Nemzetközi kapcsolatok és fiatalok helyzete

Orbán Balázs szerint a jelenlegi brüsszeli vezetés politikája elszigetelte Európát: megszűnt az energetikai együttműködés Oroszországgal, kereskedelmi háború bontakozott ki Kínával, és már az amerikai választások előtt konfrontációba került az EU a washingtoni vezetéssel.

A fiatal generációról szólva kiemelte: sokan csalódottak és bizonytalanok, nem látják, hogyan tudnának biztos egzisztenciát teremteni. Úgy látja, az európai vezetők csak a háborúról beszélnek, miközben a fiatalok munkahelyet, biztonságot és lehetőségeket akarnak. Kritizálta a nyugat-európai nagyvárosok romló közbiztonságát is, amelyet a migráció következményének tart.

Háború és kilátások

Az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban Orbán Balázs úgy fogalmazott: Ukrajna teljes mértékben külföldi támogatásokra szorul, miközben Oroszország több területet tart ellenőrzés alatt, mint a konfliktus kezdetén. Minél előbb véget ér a háború, annál jobb az EU-nak, különben egy NATO–Oroszország összecsapás kockázatával kell számolni. 

Hirdetés