Kormányfői beszéd: viták az uniós politikáról és migrációról

Forrás: Facebook/Csöbör Katalin

Megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka, amelyet a miniszterelnök értékelő beszéde nyitott meg. Orbán Viktor kül- és belpolitikai ügyekről, valamint gazdasági lépésekről beszélt, amit az ellenzék több ponton vitatott. A vita középpontjában az uniós irányvonal, a migráció és a családtámogatások álltak.

Hétfőn megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka, amelynek elején Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtt tartott beszédet. A kormányfő visszatekintett a nyár eseményeire, bírálta az Európai Unió politikáját, és ismertette a kabinet gazdasági terveinek fő pontjait. A felszólalásra az ellenzéki pártok képviselői azonnal reagáltak.

„Magyar zászló lobogott a világűrben”

Orbán Viktor azzal indított, hogy a hazai űrkutatás újabb mérföldkövet ért el: negyvenöt év után ismét „magyar zászló lobogott” a világűrben. Méltatta Kapu Tibor teljesítményét, gratulált a programon dolgozó szakembereknek, és külön köszönetet mondott Ferencz Orsolyának, a HUNOR-program vezetőjének, aki – fogalmazása szerint – „mostantól kiérdemelte az űrispán nevet”.

A miniszterelnök ezután nemzetközi kitekintést adott. Szerinte a háborúk, a migrációs nyomás és a technológiai átalakulás régi kihívások, újdonságként viszont azt emelte ki, hogy az Egyesült Államok elnöke „pontról pontra végrehajtja választási ígéreteit”, miközben Kína és a globális Dél „olyan erőt és szervezettséget mutat”, amilyenre rég nem volt példa. India szerinte „a nyugati gazdaságnak nem engedett, hanem szorosabbra vonta együttműködését a kínai–orosz tengellyel”, aminek hatását Magyarország is megérzi.

Uniós kritika, ukrán csatlakozás elutasítása

Orbán Viktor úgy fogalmazott, az Európai Unió teljesítménye „alulmúlta” a várakozásokat, és „kiütötte magát a globális hatalmak szűk klubjából”. Ursula von der Leyen beszédéből azt a következtetést vonta le, hogy Brüsszel „háborúban áll”, hadigazdálkodást sürget, a versenyképességi fordulat helyett Ukrajna finanszírozását tartja elsődlegesnek, és „további intézményi centralizációt” tervez.

A kormányfő leszögezte: Magyarország nem adott felhatalmazást senkinek, hogy a nevében háborút viseljen, „nem állunk háborúban”. Ukrajna uniós csatlakozását nem támogatják, mert szerinte azzal a háború is „betenné a lábát” az Unióba. „Ha Ukrajna belép az Európai Unióba, csődbe viszi Magyarországot és Európát is. Semmi okunk arra, hogy ezt támogassuk” – húzta alá, hozzátéve: „Nem látok lehetségesnek kompromisszumot”.

A Barátság kőolajvezetéket ért ukrán támadásokat is szóba hozta, és kérte Kijevet, ne veszélyeztesse Magyarország energiabiztonságát. Állította, a kormány döntéseinek köszönhetően 2025-ben is az EU legalacsonyabb áram- és gázárait kapják a magyar családok; rezsicsökkentés nélkül „minden család évente több százezer forinttal” fizetne többet.

Migrációs álláspont és közbiztonság

A nyári brüsszeli egyeztetéseken – mint mondta – nem sikerült visszavonatni a migrációs paktumot, amelyet a Tisza Párt is támogat. A kabinet ezt ellenzi, „nem fogadja el, és nem is fogja végrehajtani”. Kijelentette: „Nem látok lehetségesnek kompromisszumot az ellenzék és a kormány között ebben a kérdésben”.

A kormány „hajtóvadászatot” hirdetett a kábítószer-kereskedők ellen; a márciusi rajt óta „több mint egy tonna” drogot vontak ki a feketepiacról. A miniszterelnök további szabályozásokat kért az őszi ülésszakra.

Hirdetés

Gazdasági csomag, családtámogatások, Otthon Start

Orbán Viktor bejelentette: nem várnak Brüsszelre, megindítja a kormány a saját programját, amelynek része „Európa legnagyobb adócsökkentési programja” a többgyermekes anyáknak. Ismertetése szerint „egy kétgyermekes családnál évi 1,7 millió forinttal, egy háromgyermekes családnál évi 2,4 millió forinttal több maradhat 2026-ban”, az intézkedések pedig „együtt plusz 4 ezer milliárd forintot” hagynak a családoknál négy év alatt. Szeptember elsején elindították az Otthon Start programot, három hét alatt több mint tízezer hiteligényléssel; a kormányfő szerint öt év alatt plusz ötvenezer új lakás épülhet.

Beszámolt az árréscsökkentés meghosszabbításáról és a bankok, biztosítók, telekommunikációs cégek önkéntes árkorlátozásáról, amelyek 1,6 százalékponttal fékezték az inflációt augusztusban. Elmondta, 30 ezer forintos élelmiszer-utalványt kap majdnem 2,4 millió nyugdíjas, a kamatstopot újabb félévre kiterjesztik, és kiegészítő nyugdíjemelésről is döntöttek, átlagosan több mint ötvenezer forint pluszt adva.

Ipar- és munkahelyvédelmi akciótervet készítettek az uniós–amerikai vámmegállapodás kedvezőtlen hatásai miatt, tervezik a munkáltatói terhek csökkentését. A munkáshitel-programot folytatják, szeptember közepéig mintegy harmincezer fiatal vette fel. A kormányfő méltatta az egyetemek és a gazdaság összekapcsolását, megemlítve, hogy 12 magyar egyetem a legjobb 5 százalékban van, és Krausz Ferenc kezdeményezését is. A kkv-k megerősítését célzó Demján Sándor Programban 1351 nyertes vállalkozás kezdhette meg a fejlesztéseket. A kabinet társadalmi vitát indít a közteherviselésről és az egykulcsos szja-ról, a Nemzeti Konzultáció kérdőíveit október elején postázzák.

Zárásként a politikai közéletben tapasztalt feszültségekre utalt: „Ne veszítsük el a józan eszünket, nem őserdőben élünk … mértéktartás, polgári tempó, nyugalom, csigavér.”

Ellenzéki reakciók a parlamentben

Toroczkai László (Mi Hazánk) szerint a miniszterelnök a „tegyük újra naggyá Magyarországot” üzenetet próbálta alátámasztani, de „volt tizenöt éve erre”. Kifogásolta, hogy „nyílt levéllel fordultam önhöz és Magyar Péterhez, egyikük sem méltatott válaszra”.

Tordai Bence (Párbeszéd) úgy vélte, a kormányzati önértékelés és a valóság köszönőviszonyban sincs egymással, állítása szerint „A kormányának a tényleges teljesítménye a szétesés, a lerohadás, a romhalmaz, a csőd”.

Lukács László György (Jobbik) azt mondta: „Miniszterelnök úr, ön valójában egy temetési beszédet mondott az Európai Unióval kapcsolatban…”. Szerinte a repülőrajtot hirdető év összeomlott, a közbiztonság vidéken romlott, és a vidéki rendőrök számát meg kellene duplázni.

Komjáthi Imre (MSZP) a munkavállalói szempontok hiányát rótta fel, és egy almával illusztrálta kritikáját a kormányzati kommunikációról: „Egyetlen rohadt alma megmérgezi az összes többit. … Fejezzék ezt be”. Úgy látja, „a Fidesz és a Tisza Párt kommunikációja között nincs különbség”.

Arató Gergely (DK) szerint „Mesevilágot épített fel, de a magyar emberek többsége tragédiát lát”, és azt kérdezte, Magyarország része lesz-e egy erős Európának, vagy addigra kivezetik az országot az Európai Unióból”.