Brüsszel is figyeli a Mol és Janaf vitáját az Adria-vezetékről

Forrás: Alicia Windzio/picture alliance via Getty Images

Újabb fordulatot vett a Mol és a horvát Janaf közötti vita az Adria-vezeték kapacitásáról. A magyar olajvállalat szerint a vezeték nem képes hosszú távon biztosítani Magyarország és Szlovákia teljes ellátását, míg a horvát fél ennek ellenkezőjét állítja. A kérdés immár Brüsszelig jutott, az Európai Bizottság ugyanis kiemelten figyeli a fejleményeket, mivel az ügy a régió energiaellátásának biztonságát és az orosz olajtól való függőség csökkentését egyaránt érinti.

Tovább éleződik a Mol és a horvát Janaf közötti vita az Adria-vezeték kapacitása körül. A tét nem kevesebb, mint Magyarország és Szlovákia energiaellátásának biztonsága. A kérdés immár uniós szinten is megjelent: hétfőn Brüsszelben az Európai Bizottság is reagált a kialakult helyzetre – részletezi a Portfolio.

Ellentmondásos álláspontok

A konfliktus múlt héten új lendületet vett, amikor a Mol közleményben jelezte: a vezeték tesztjei során kiderült, hogy az Adria-vezeték nem tud huzamosabb ideig megfelelő teljesítménnyel működni. A magyar olajvállalat szerint ez azt jelenti, hogy Magyarország és Szlovákia kizárólag a horvát tranzitra nem építhetné energiaellátását.

A Janaf vezetése ugyanakkor teljesen másképp látja a helyzetet. Egy szeptember közepén megjelent interjúban a horvát cég képviselői arról beszéltek, hogy technikailag és szervezetileg egyaránt alkalmasak lennének a Mol finomítóinak teljes kiszolgálására. Hétfőn hivatalos közleményben is határozottan visszautasították a magyar fél állításait, hangsúlyozva: a társaság képes biztosítani a két finomító teljes nyersolaj-ellátását.

Hirdetés

Szerződés és beruházási vita

A háttérben a két fél közötti szerződéses megállapodások állnak. A Mol és a Janaf 2025-re mindössze egyéves szerződést kötött 2,1 millió tonna nyersolaj szállításáról, miközben a magyar cég éves szükséglete meghaladja a 11 millió tonnát. A Mol hosszabb távú megállapodást és komoly infrastruktúra-fejlesztést szeretne elérni, köztük egy új vezeték kiépítését a Sisak–Mirje szakaszon. Ez azonban több százmillió eurós beruházást igényelne, amelyet a horvát fél csak politikai megállapodás és biztos piaci garanciák mellett vállalna.

A helyzetet bonyolítja, hogy Magyarország továbbra is jelentős mennyiségű orosz kőolajat importál a Barátság-vezetéken keresztül. Az uniós szankciók és a geopolitikai kockázatok azonban egyre sürgetőbbé teszik az alternatív beszerzési források kialakítását.

Brüsszel figyelemmel kíséri a fejleményeket

Az ügy hétfőn az Európai Bizottság sajtótájékoztatóján is napirendre került. Anna-Kaisa Itkonen, a testület szóvivője elmondta: a Bizottság értesült a folyamatban lévő kapacitástesztekről, amelyeket a Mol és a Janaf közösen végeznek. Hangsúlyozta, hogy a vizsgálatok célja az Adria-vezeték kihasználtságának növelése, és az uniós intézmény kiemelt figyelemmel kíséri az eredményeket.

A szóvivő rámutatott: az Adria-vezeték kulcsszerepet játszhat abban, hogy Magyarország és Szlovákia csökkentse orosz olajfüggőségét, ami teljes összhangban áll az uniós REPowerEU programmal.

Ugyanakkor Itkonen világossá tette, hogy a Bizottság nem kíván állást foglalni a tagállamok közötti vitákban. A brüsszeli testület feladata ebben a helyzetben az, hogy támogassa az alternatív szállítási útvonalak kiépítését, és előmozdítsa a közös uniós energiapolitikai célok megvalósítását.