Milliók életét sodorja veszélybe a Gangesz vízhiánya

Forrás: Beyondwonder/GettyImages

Évezredeken át a Gangesz jelentette India és a környező térségek éltető forrását, spirituális szimbólumát és gazdasági motorját. Ma azonban a folyó soha nem látott válsággal küzd: a gleccserek gyorsan olvadnak, a monszun rendszertelenné vált, miközben a túlzott vízhasználat és a gátak terhelése napról napra apasztják. A következmények milliók mindennapjait fenyegetik, így a megoldás sürgetőbb, mint valaha.

A Gangesz, amely évezredeken át India és a környező térségek életének meghatározó központja volt, ma példátlan kihívásokkal néz szembe. A klímaváltozás, a gleccserek olvadása, a monszun rendszertelenné válása és az emberi túlhasználat együttesen veszélyeztetik a folyót, amely több százmillió ember számára jelenti a mindennapi túlélés alapját.

Kevés folyó játszott akkora szerepet a történelemben, mint a Gangesz. Partjai mentén alakultak ki városok, birodalmak emelkedtek fel, földjei pedig generációkon át biztosították a térség élelmiszer-ellátását. A hindu hitvilágban a Gangeszt az „életet adó anyaként” tisztelik, amely egyszerre jelent fizikai és spirituális táplálékot. A vallási hagyomány szerint vizének egyetlen cseppje is képes megtisztítani a lelket a bűnöktől, és felszabadítani az újjászületések körforgásából. A helyiek a folyót a megtisztulás istennőjének, Gangának megtestesüléseként tisztelik.

Soha nem látott mértékű apadás

A tudósok szerint a Gangesz ma olyan ütemben apad, amire a korábbi évszázadokban nem volt példa. A folyó vízgyűjtő területén, ahol több mint 650 millió ember él, India teljes édesvízkészletének negyedét biztosítja. Jelentősége gazdasági szempontból is óriási: a mezőgazdaság, az ipar és a turizmus egyaránt a folyóra támaszkodik.

Hirdetés

Kutatások azonban kimutatták, hogy az elmúlt évtizedekben a medencét sújtó aszályok jóval súlyosabbak, mint a természetes éghajlati ciklusok által okozott ingadozások. Az egykor hajózható szakaszok ma nyaranta kiszáradnak, a földeket tápláló csatornák hamar kiapadnak, sőt, még a korábban biztos vizet adó kutak is lassan elapadnak.

Emberi tényezők és a klímaváltozás hatásai

A problémát a természet és az emberi tevékenység egyaránt súlyosbítja. A Himalája gleccserei, amelyek a Gangesz legfontosabb forrásai, riasztó ütemben zsugorodnak: a Gangotri-gleccser két évtized alatt közel egy kilométerrel húzódott vissza. Rövid távon ez árvizeket okoz, hosszabb távon viszont a száraz évszakban jelentősen csökken a vízutánpótlás.

Eközben a folyót több ezer gát és vízlépcső szabdalja, a talajvíz kitermelése pedig drámai szintet ért el. A Gangesz–Brahmaputra-medencében a vízszint évente 15–20 milliméterrel süllyed, miközben számos kút vizét arzén és fluorid szennyezi. Az olyan mérnöki beavatkozások, mint az Indiában épült Farakka-gát, további problémákat okoznak: a vízhozam csökkenése Bangladesben sósodáshoz vezet, veszélyeztetve a Sundarbans mangroveerdeit és a helyi közösségek megélhetését.

Észak-Bangladesben és Nyugat-Bengálban már több mellékfolyó teljesen kiszáradt, ami előrevetíti, milyen jövő várhat a Gangesz egészére, ha nem történik sürgős beavatkozás.

A jövő kulcsa az együttműködés

A szakértők szerint a helyzet súlyossága miatt részmegoldások már nem elegendőek. Szükség van egy összehangolt stratégiára, amely magában foglalja a fenntartható vízgazdálkodást, a talajvíz túlhasználatának visszafogását, valamint a folyó ökológiai vízhozamának biztosítását.

A pontosabb klímamodellek kidolgozása elengedhetetlen, hiszen ezeknek figyelembe kell venniük a monszun változásai mellett az emberi beavatkozások hatásait is. Emellett India, Banglades és Nepál csak szoros együttműködéssel – adatmegosztással, a gátak közös kezelésével és a klímaváltozásra való közös felkészüléssel – érhet el érdemi eredményeket.

Fontos azonban, hogy a folyó megmentésébe a helyi közösségeket is bevonják, hiszen ők érzik legközvetlenebbül a változásokat, és nélkülük nem születhet tartós megoldás.

Most a cselekvés ideje

Bár sokan továbbra is szent szimbólumként tekintenek a Gangeszre, a valóság az, hogy a folyó jövője ma már nem kizárólag az istenek kezében van. A gazdaság és a mindennapi élet fenntartásához elengedhetetlen emberi beavatkozásra van szükség.

A figyelmeztetések már megszólaltak, a következő lépés a közös, határozott cselekvés. A Gangesz megmentése nemcsak vallási és kulturális kötelesség, hanem a térségben élő emberek jövőjének biztosítása is.