Nézeteltérések lassítják az európai vadászgép közös fejlesztését

Forrás: Chesnot/Getty Images

Feszülté vált az európai védelmi ipar legnagyobb közös projektje: a francia Dassault és a német Airbus vitái megakasztották az FCAS vadászgép fejlesztését. A több mint százmilliárd eurós program jövője kérdésessé vált, miközben Franciaország önálló folytatást sem zár ki, Németország pedig alternatív lehetőségeket keres.

Komoly viták nehezítik az európai védelmi ipar egyik legfontosabb projektjét, a Future Combat Air System (FCAS) programot. A több mint 100 milliárd eurós kezdeményezés célja egy új, hatodik generációs vadászrepülő közös kifejlesztése Franciaország, Németország és Spanyolország együttműködésével. A program azonban elakadt a gyártók közötti nézeteltérések miatt.

Eric Trappier, a Dassault Aviation vezérigazgatója egy franciaországi üzemavatón világossá tette: vállalata önállóan is képes új generációs vadászgépet létrehozni. Hangsúlyozta, hogy ha Németország nem kíván együttműködni, akkor járja a saját útját.

„A németek panaszkodhatnak, de mi pontosan tudjuk, hogyan kell vadászgépet építeni. Ha külön akarnak boldogulni, tegyék” – fogalmazott Trappier, aki szerint a Dassault hetvenéves tapasztalata bizonyítja, hogy képesek egyedül is sikerre vinni a fejlesztést. Ugyanakkor hozzátette: a végső döntés a francia kormány kezében van.

Spanyolország belépése hozta a fordulatot

Az FCAS-t 2017-ben indította el Emmanuel Macron akkori francia elnök és Angela Merkel német kancellár. Spanyolország két évvel később csatlakozott a programhoz. Francia ipari források szerint ekkor kezdtek megszaporodni a viták: az Airbus – amely Berlin és Madrid érdekeit is képviseli – erősebb pozíciót szerzett, miközben a Dassault háttérbe szorult.

A német oldal viszont azzal vádolja a franciákat, hogy megpróbálják magukhoz ragadni a kulcsfontosságú feladatokat, ezzel akadályozva a feladatok igazságos elosztását.

Hirdetés

Berlin alternatívát keresne

A Politico és a Financial Times értesülései szerint Németország a feszült helyzet miatt más lehetőségeket is vizsgál. Állítólag Nagy-Britanniával és Svédországgal is tárgyalásokat kezdett, amelyek a rivális GCAP programban vesznek részt. Bár a német védelmi miniszter tagadta, hogy ezek a tárgyalások megtörténtek, elismerte: az FCAS jövőjéről rövid időn belül dönteni kell.

Trappier szerint a Dassault nem akar mindent egyedül irányítani, csupán azt szeretnék, ha világosan meghatároznák, ki milyen területen felelős a projektben. Mint mondta, nem lehet minden kérdésben hosszas egyeztetéseket folytatni, mert az hátráltatja a munkát.

Elemzők szerint Franciaország magas államadóssága önmagában megnehezítené egy hatodik generációs vadászgép teljes körű kifejlesztését, míg Németország bizonyos technológiák területén maradt el a versenytől, ezért is van szükség a partnerségre. Az Airbus rövid közleményében hangsúlyozta: továbbra is elkötelezett a projekt és a korábban kötött megállapodások mellett.

Miért kulcsfontosságú a program?

Az FCAS különösen nagy jelentőséggel bír, mivel az Európai Unió államai eddig nem fejlesztettek ötödik generációs, lopakodó harci repülőgépeket, miközben az Egyesült Államok és más térségek már régóta rendelkeznek ilyenekkel.

A hatodik generációs típusok a lopakodó technológia mellett kiemelkedő adatfeldolgozási kapacitással, katonai felhőalapú rendszerekkel és mesterséges intelligencia támogatásával működnek majd. Képesek lesznek drónrajokat irányítani, több forrásból származó információkat célpontokká alakítani, valamint új fegyvereket – például lézert és hiperszonikus eszközöket – bevetni.

Az első FCAS-prototípus eredetileg 2040-re tervezték, de a mostani viták miatt kérdéses, tartható-e ez a menetrend.