Jogerősen marad a döntés a Kölcsey tanárok elbocsátásáról

Forrás: Facebook/Kulturális Örökség Napjai

A legfelsőbb bírói fórum nem adott helyt a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból 2022 őszén elbocsátott tanárok felülvizsgálati kérelmének, így a másodfokon született, számukra kedvezőtlen ítélet marad hatályban. A döntés azt jelenti, hogy a rendkívüli felmentések jogszerűségét a bíróságok nem vizsgálják tovább, a megállapított perköltségek pedig esedékesek. A jogi képviselők szerint a felek előtt alkotmányjogi panasz, illetve nemzetközi fórumok felé vezető út maradhat nyitva, miközben az ügy továbbra is jelképe a pedagógusok jogállásáról és a tiltakozások kezeléséről szóló vitának.

Az ügy országos figyelmet kapott: a Belső-Pesti Tankerületi Központ 2022 őszén öt tanárt mentett fel azonnali hatállyal, miután többször is polgári engedetlenségben vettek részt a sztrájkjogot és a béreket érintő tiltakozások idején. 2024 novemberében első fokon a Fővárosi Törvényszék a tanároknak adott igazat, aránytalannak minősítve a rendkívüli felmentést.

A másodfok viszont 2025 májusában megváltoztatta az ítéletet: a bíróság akkor úgy érvelt, hogy az azonnali felmentés „a legapróbb mulasztásra is lehet jogos válasz”, és a pedagógusokat többmilliós perköltség megfizetésére kötelezte. A tanárok ezt követően a Kúriához fordultak felülvizsgálatért a Magyar Helsinki Bizottság jogi segítségével.

A másodfokú ítélet nyomán közösségi gyűjtés indult: a Tanítanék Mozgalom 24 órán belül összegyűjtötte az ötmillió forintos perköltséget, miután politikai szereplők is felajánlásokat tettek.

Hirdetés

Mit jelent az elutasítás?

A Kúria felülvizsgálati szűrőjén csak kivételesen fontos, jogkérdésben irányadó ügyek jutnak át; a mostani elutasítás azt jelenti, hogy a testület nem látott olyan jogi okot, amely miatt a jogerős döntést érdemben felül kellene vizsgálnia. 

Gyakorlati következményként a tanárok számára kedvezőtlen, másodfokú ítélet marad hatályban, a megítélt perköltségek pedig esedékesek. A felek számára most elsősorban alkotmányjogi panasz, illetve – a rendelkezésre álló feltételek mellett – európai fórumok felé nyílhat jogorvoslati út. 

Tágabb kontextus

Az ügy a közoktatási tiltakozások egyik szimbolikus pere lett: a Kölcsey-tanárok elbocsátása és a későbbi bírósági fordulatok a pedagógusok jogállásáról, a véleménynyilvánítás határairól és a munkajogi szankciók arányosságáról szóló vitát is napirenden tartották. A másodfokú ítélet után több sajtóorgánum is felidézte, hogy az elsőfok a rendkívüli felmentést aránytalannak találta, míg a jogerős döntés ezzel ellentétes következtetésre jutott.