Gulyás: a veszélyhelyzet mellett is rendben megtartható a voksolás

Forrás: Facebook/Gulyás Gergely

Gulyás Gergely szerint a jelenlegi veszélyhelyzet nem befolyásolja a 2026-os országgyűlési választások rendjét, a hosszabbításról október 21-én dönthet az Országgyűlés. A miniszter a szemétszállítási „bírságolásról” szóló híreket álhírnek nevezte, miközben a Tisza Párt helyzetét elemzők a mozgósításban látják a következő hónapok kulcskérdésének.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a jelenlegi „háborús veszélyhelyzetnek” nincs hatása a 2026-os országgyűlési választások lebonyolítására. Gulyás Gergely a Harcosok órája online műsor csütörtöki adásában azt mondta: a kormánynak lett volna lehetősége saját hatáskörben hosszabbítani, mégis úgy döntöttek, hogy rendes parlamenti menetrendben tárgyalja az Országgyűlés a veszélyhelyzet meghosszabbítását, amelyről október 21-én szavazhatnak. Hozzátette: a most hatályos szabályozás november közepén jár le, és a rendkívüli jogrendnek nincs köze a választási eljáráshoz – az idei önkormányzati és európai parlamenti választásokat is ilyen helyzetben tartották meg.

A miniszter a szerdai informális EU-csúcsra utalva úgy fogalmazott: a magyar miniszterelnök „európai érdekeket is képviselt”, amikor ellenezte Ukrajna uniós csatlakozását. Gulyás szerint a kormány álláspontja a bővítés kapcsán egyértelmű.

„Nincs új szabályozás a szemétszállításban”

Újságírói kérdésre Gulyás közölte: nem tud olyan friss jogszabályról, amely változtatna a szemétszállítás feltételein, az interneten terjedő bírságolási híreket pedig álhírnek nevezte. Azt mondta, a koncesszor a MOHU, a szabályozó az állam, és a keretek nem változtak.

Ezzel szemben az elmúlt hetekben több lap is arról írt, hogy 2025. október 1-jétől a MOHU új szabályokat és – egyes cikkek szerint – szigorodó bírságolást vezet be a lakossági hulladékgazdálkodásban (például a lomtalanítás, a szelektív leadás és az adminisztratív kötelezettségek terén). Ezeket a híreket az nlc.hu és a Startlap is összefoglalta, míg az Origo külön cikkben említette a „szigorúbb” előírásokat és a lehetséges bírságokat.

Hirdetés

EU-csúcs, Tisza Párt és közbiztonság

A műsorban idézték Tarr Zoltánt, a Tisza Párt alelnökét („választást kell nyerni, azután mindent lehet”), amire reagálva Gulyás úgy fogalmazott: „ugyanazt csinálják, mint Gyurcsány, csak Tarr Zoltán ezt a választás előtt mondta ki”. A miniszter szerint a Tisza Párt hatalomra kerülése „elvesztené a békét és a nyugalmat”, miközben Magyarország közbiztonsága az EU-ban az egyik legjobb. A kormány eredményei között említette az anyák szja-mentességét, a családi adókedvezmény megduplázását és az Otthon Start Programot, a Tisza Pártot pedig „jelentős adóemelési programmal” vádolta, amelyet szerinte „nem kell beismerniük”.

Elemzői reakció: jelölt- és mozgósítási kérdések

A beszélgetés második részében Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője azt mondta: az elmúlt 11 hónapban a „baloldali” közvélemény-kutatók 48 közleményben mutatták ki a Tisza Párt vezetését, de ezek egy része a teljes népesség szimpátiáját mérte, nem a pártpreferenciát. Szerinte a Tisza-tábor jelenleg aktívabb, de „két választás között ez így szokott lenni”, és a Fidesz a voksolás előtt hagyományosan hatékonyan mozgósít.

Mráz kritizálta a Tisza Pártot, amiért szerinte nyárra és szeptemberre sem álltak elő jelöltekkel, és azt állította, a párt „offline” gyenge, közösségépítés nélkül pedig nem lesz áttörés. Úgy vélte, legkésőbb februárra jelölteket kell állítania Magyar Péternek, különben „nem tud elindulni a választáson”. Azt is mondta: a Tisza-szavazók harmada sem szimpatizál a párt elnökével, ami szerinte azt jelzi, hogy a tábort elsősorban a kormányellenesség tartja össze. Az országjárásról azt mondta: „túlértékelt esemény”, a Tisza „Facebook-politika”, amely képekre épít, és felvételek szerint utaztat embereket a rendezvényekre.