Két éve történt a Hamász terrortámadása Izrael ellen

Forrás: Marcus Brandt/dpa (Photo by Marcus Brandt/picture alliance via Getty Images)

Két éve, 2023. október 7-én a Hamász fegyveresei történelmi terrortámadást hajtottak végre Izrael ellen. Az azóta is tartó háború és a túszok ügye mély sebeket hagyott a társadalomban. A világ vezetői az évfordulón az áldozatokra és a béke szükségességére emlékeztettek.

Két éve, 2023. október 7-én érte Izraelt történetének legsúlyosabb terrortámadása. A Hamász fegyveresei közel 1200 embert öltek meg, további 251 civilt elraboltak, és a Gázai övezetbe hurcoltak. Két évvel később még mindig 48 izraeli van palesztin terrorszervezetek fogságában, közülük a feltételezések szerint mindössze húszan lehetnek életben.

Az aznapi események gyökeresen megváltoztatták a Közel-Kelet politikai és katonai viszonyait. Izrael azonnali megtorló hadműveletet indított a Hamász ellen, amely máig tartó háborúvá fajult. A légicsapások és a szárazföldi offenzíva következtében a Gázai övezet romokban hever, miközben Izrael célja továbbra is a terrorszervezet felszámolása és a túszok kiszabadítása. A háború azonban túlnőtt a Hamász elleni harcon: Izrael nyílt konfliktusba keveredett Iránnal és annak szövetségeseivel, ami újabb térségi feszültségeket szított.

A tragikus évfordulón világszerte megemlékezéseket tartottak. Izraelben a Kfar Aza és Nir Oz kibucokban, valamint a Nova fesztivál helyszínén hajtottak fejet az áldozatok emléke előtt. Állami szertartást most nem rendeztek, mivel az évforduló egybeesett a Szimchát Tóra vallási ünneppel. A hivatalos megemlékezések október 16-án lesznek.

Világvezetők üzenetei

Több nemzetközi vezető is megszólalt a tragédia második évfordulóján.

Keir Starmer brit miniszterelnök „rémálomnak” nevezte a 2023. október 7-i támadást, amelyet szerinte a holokauszt óta a legsúlyosabb zsidók elleni atrocitásként kell számon tartani. Hangsúlyozta, hogy Nagy-Britannia egységesen lép fel az antiszemitizmus ellen, különösen a manchesteri zsinagóga elleni közelmúltbeli támadás fényében.

Emmanuel Macron francia elnök „kimondhatatlan borzalomról” beszélt, emlékeztetve arra, hogy az áldozatok között 51 francia állampolgár is volt. A túszok azonnali szabadon engedését és tűzszünetet sürgetett, valamint az antiszemitizmus elleni közös fellépést. António Guterres ENSZ-főtitkár szintén a béke és a megbékélés fontosságát hangsúlyozta, mondván, a „sötét nap borzalma” mindannyiunk emlékezetébe beleégett.

Az amerikai elnök, Donald Trump az időeltolódás miatt később emlékezett meg a támadásról, de a Fehér Ház közölte: az Egyesült Államok 46 állampolgárt veszített el a terrortámadásban, és továbbra is kiáll Izrael önvédelmi joga mellett. Trump egy kiszabadult túsz, Edan Alexander fogadására készül, miközben a Gázára vonatkozó politikáját béketervének bejelentésével új alapokra helyezte.

Magyarországi megemlékezések

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) „Szívünk gyásszal teli!” címmel adott ki közleményt, amelyben hangsúlyozták: a támadás elkövetői tudatosan célozták a civil lakosságot, és számolniuk kellett a következményekkel. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetője, Köves Slomó felidézte, hogy a támadás napján épp a Szimchát Tóra ünnepét tartották, amikor érkeztek a hírek. „Ez a teljes zsidó nép elleni támadás volt” – fogalmazott, hozzátéve, hogy imádkoznak a túszok mielőbbi szabadulásáért.

A háború árnyékában

A 2023-as támadás legvéresebb helyszíne a Reim melletti Nova Music Festival volt, ahol 365 embert gyilkoltak meg, és 40-et túszul ejtettek. A brit Dinah Project vizsgálata szerint a Hamász a támadások során a nemi erőszakot is tudatosan alkalmazta fegyverként, amit ENSZ-jelentések is alátámasztottak.

A terrortámadás súlyos hírszerzési és katonai kudarcot tárt fel Izraelben, amely miatt több vezető, köztük Avi Rózenfeld hadosztályparancsnok is lemondott. Az izraeli hadsereg azóta is folytatja hadműveleteit, de a Hamász felszámolása és a túszok kiszabadítása még mindig várat magára.

A háború következményei katasztrofálisak: a Hamász irányítása alatt álló gázai egészségügyi minisztérium szerint már több mint 60 ezer palesztin vesztette életét, bár Izrael vitatja ezeket a számokat. Közben egyre többen vonják kétségbe Benjámin Netanjahu kormányfő háborús stratégiáját, amelyet egyesek politikai túlélési eszköznek tartanak.

Trump béketerve és a közel-keleti helyzet

Az elmúlt év eseményei ismét a térség destabilizálódásához vezettek. A májusi 12 napos izraeli–iráni háború során a felek kölcsönös rakétatámadásokat hajtottak végre, mielőtt tűzszünet született. Donald Trump eközben új béketervet hirdetett, amely szerint Gáza palesztin terület maradna, miközben az Egyesült Államok diplomáciai nyomást gyakorol mindkét félre a tűzszünet érdekében.

A nemzetközi közösség egy része a humanitárius helyzetre hivatkozva már elismerte a palesztin államiságot – ezt Izrael élesen bírálta, a Hamász jutalmazásának nevezve.

Két évvel a támadás után a világ továbbra is a béke lehetőségét keresi, miközben Izrael és Gáza között még mindig nem látszik a háború vége, bár a tárgyalások már megkezdődtek Egyiptomban a két fél között. 

Hirdetés