Civilek petícióban kérik az akkumulátoripar átláthatóságát

Forrás: Facebook/Samsung SDI Hungary

Több mint negyven civil és környezetvédő szervezet fogott össze azért, hogy az akkumulátoripar működése Magyarországon átláthatóbbá és biztonságosabbá váljon. A Greenpeace kezdeményezésére indult petíciót már mintegy 25 ezren írták alá. A civilek szerint a jelenlegi szabályozás nem védi kellően sem az embereket, sem a környezetet.

Több mint negyven civil és környezetvédő szervezet fogott össze annak érdekében, hogy az akkumulátoripar működése Magyarországon jogszerűbbé és átláthatóbbá váljon. A Greenpeace kezdeményezésére indított petíciót eddig közel 25 ezren írták alá, amelyet a szervezetek képviselői szerdán adtak át az Energiaügyi Minisztérium illetékeseinek.

A kezdeményezés résztvevői szerint a jelenlegi szabályozási rendszer és a hatósági ellenőrzés gyakorlata nem biztosít elegendő garanciát sem a környezet, sem a lakosság egészségének védelmére. A petíció részletes javaslatokat tartalmaz, amelyek célja, hogy az akkumulátorgyártás és -újrahasznosítás Magyarországon biztonságos, jogszerű és átlátható módon történjen. A dokumentum hangsúlyozza: a gyárak tevékenysége nem veszélyeztetheti sem a vízkészleteket, sem a természeti környezetet.

Széleskörű összefogás

Az állásfoglalást többek között az Akkumulátor-károsult Települések Igazáért Szövetség (Akárteis), a Göd-ÉRT Környezetvédelmi és Városvédő Egyesület, a Greenpeace Magyarország, a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége, valamint a STOP elektrolit gyár – Szolnok kezdeményezte.
A nyilatkozatot olyan szakemberek is támogatták, mint dr. Éltető Andrea közgazdász és dr. Győrffy Dóra egyetemi tanár. A felhíváshoz további több mint harminc hazai civil és természetvédelmi szervezet csatlakozott, országos és helyi közösségeket egyaránt képviselve.

Konkrét követelések

A civilek több pontban is megfogalmazták elvárásaikat a döntéshozók felé:

Az akkumulátorgyárakban és a kapcsolódó üzemekben haladéktalanul biztosítani kell a magyar és uniós jogszabályok betartását. Amennyiben ez nem teljesül, a hatóságoknak fel kell függeszteniük az érintett létesítmények működését.

Új beruházásról csak akkor lehessen dönteni, ha a helyi lakosságot érdemben bevonták a folyamatba, beleértve a személyes közmeghallgatást és – igény esetén – a helyi népszavazást.

Független zaj-, víz- és levegőminőség-ellenőrző rendszert kell létrehozni, amelynek adatai nyilvánosan, valós időben elérhetők.

A szabályszegő vállalatokra olyan, árbevétel-arányos bírságot kell kiszabni, amely valóban elrettentő erejű, és nem számítható be egyszerűen a működési költségek közé.

A veszélyes anyagokat kezelő üzemek csak lakott területektől megfelelő távolságra, lehetőleg barnamezős területeken épülhessenek meg.

Laza szabályozás, lassú változás

A civilek szerint az akkumulátoripar Magyarországon évek óta „jogi szürkezónában” működik: a szabályozás gyenge, a hatósági fellépés pedig gyakran elégtelen. Bár az elmúlt néhány évben több jogszabályt is szigorítottak, a szervezetek szerint továbbra sem látható, hogy mindez kézzelfogható eredményeket hozott volna az iparág működésének rendezésében.

Hirdetés