Visszaszorulnak a szőlőterületek a Badacsonyi borvidéken

Forrás: Attila Husejnow/SOPA Images/LightRocket via Getty Images

Gyors ütemben csökkennek a hagyományos ültetvények a Balatonra néző hegyoldalakon, miközben egyre több a beépítés. Szakértők szerint a tájkép és a borkultúra megőrzéséhez célzott jogi lépésekre, parcellaszintű lehatárolásra és helyi összefogásra van szükség. A kezdeményezők nyílt levélben kérik a kormány döntéshozóinak támogatását.

Drámai ütemben zsugorodnak a hazai szőlőterületek, és ez a folyamat a Badacsonyi borvidéken különösen látványos. A Balatonra néző, egykor ültetvényekkel borított lejtőkön sorra jelennek meg a villák, medencék és díszkertek. Laposa József tájrendező mérnök nyílt levélben kérte a kormány több miniszterét, hogy lépjenek a történeti dűlők megőrzéséért. A szakember emlékeztet: az országos szőlőterület az 1965-ös összeírás idején még negyedmillió hektár körül mozgott, ma ennek kevesebb mint a negyede maradt – a visszaesés Badacsonyban is látványos.

A legfrissebb ágazati statisztikák is a zsugorodásra figyelmeztetnek. 2024-ben 58 249 hektáron termesztettek borszőlőt, ami egyetlen év alatt közel ezer hektár mínusz (–1,7%). A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szerint 2011-ben még 69 230 hektár volt a borszőlőterület, vagyis a lejtmenet tartós.

A folyamat hátterében több, egymást erősítő tényező áll: a nyaraló- és panorámaláz felhajtotta a hegyoldalak árát; a kisüzemi művelés sok helyen gazdaságtalanná vált; krónikus a munkaerőhiány; és súlyosbítja a helyzetet a szőlő „aranyszínű sárgasága” (flavescence dorée) nevű fitoplazmás betegség terjedése. A Nébih szerint az FD a legveszélyesebb karanténkórokozók egyike: a hozamot 20–50%-kal csökkentheti, és a fertőzött tőkék száma akár évről évre megsokszorozódhat. A hatóság júniusi összesítése szerint az amerikai szőlőkabóca vektor országos észlelései emelkednek, a betegség már több mint egy tucat borvidéket érint.

Laposa szerint a megoldás „alulról” jöhet: a helyi közösségnek közös nyilatkozattal kell kiállnia a tájhasználat és a szőlőkultúra megőrzése mellett. A javasolt deklaráció lényege:

„A badacsonyi szőlő- és borkultúra kiemelkedő nemzeti, táji, történeti és turisztikai érték, ezért együttműködünk annak megőrzéséért és fejlesztéséért.”

Hirdetés

A levél a jogi környezetre is támaszkodik. A 2023 végén elfogadott új építészeti és területrendezési szabályok külön fejezetben rendezik a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet beépíthetőségének feltételeit, bevezetve a „Vízparti Terv” intézményét és szigorítva a part menti és zöldfelületi előírásokat. A szakmai összefoglalók szerint a cél a beépítési nyomás mérséklése és az értékes tájszerkezet védelme. Ezt erősíti a 2025 augusztusában kihirdetett új kormányrendelet is, amelyet az építészeti államtitkár „minden korábbinál szigorúbbnak” nevezett a Balaton térségére.

A részletes lehatárolás – hogy pontosan mely dűlők maradhatnak szőlőművelés alatt és hol kell tartósan kizárni a beépítést – kormányzati döntést igényel. Erre jogalapot ad a területrendezési kerettörvény, amely a kiemelt térségek (így a Balaton) szabályozásán keresztül lehetővé teszi a különleges védelem alá vonás és a fejlesztési korlátok meghatározását.

A badacsonyi kezdeményezés túlmutat a helyi érdekeken. Az Európa Tanács Európai Tájegyezménye – amelyet Magyarország a 2007. évi CXI. törvénnyel hirdetett ki, és 2008. február 1-jén lépett hatályba – kifejezetten a tájak átfogó védelmét, kezelését és tervezését ösztönzi, nemcsak természeti, hanem kulturális-gazdasági értékként. A magyar gyakorlatban ennek végrehajtására 2017–2026 között önálló Nemzeti Tájstratégia is készült.

A helyi termelők abban bíznak, hogy a szabályozás, a parcellaszintű lehatárolás és az érintettek összefogása együtt képes megállítani a „szőlőhegyek kiürülését”. A levél ennek megfelelően kéri a minisztereket jelezzenek visza arról, támogatják-e a dűlők kiemelt védelmét és a szőlőművelés elsődlegességét Badacsonyban.

Mi következhet?

• Gyors ütemű tájlehatárolás és nyilvános térképek, hogy világos legyen: hol marad szőlő, és hol nem épülhet nyaraló.
• Célzott növényegészségügyi program a flavescence dorée visszaszorítására (vektorirtás, elhanyagolt ültetvények felszámolása).
• Helyi együttműködés a művelés gazdaságosságáért (közös géphasználat, munkaerő-szervezés), és a borvidék turisztikai márkájának erősítése.

A tét nem csak egy ágazat jövője: a Badacsony arculata, történeti tájképe és a „balatoni bor” kulturális öröksége forog kockán. Az ágazati adatok és a jogi keretek adottak – a döntés és az összefogás a szereplők kezében van.