Von der Leyen bizottsága ismét bizalmat kapott

Forrás: Philipp von Ditfurth/picture alliance via Getty Images

Az Európai Parlament szerdán nem szavazta meg a Bizottság menesztését: mindkét bizalmatlansági indítvány elbukott. A szükséges kettős többség messze elmaradt, így Ursula von der Leyen és kollégiuma a helyén marad. A voksolás a parlamenti közép összezárását jelezte a szélsőbb oldalak kezdeményezéseivel szemben.

Ursula von der Leyen és az általa vezetett Európai Bizottság a helyén marad: az Európai Parlament (EP) szerdán, október 9-én külön-külön leszavazta a Patrióták Európáért (PfE) frakció és a Baloldal által kezdeményezett bizalmatlansági indítványokat. A PfE javaslatát a 594 leadott voksból 179-an támogatták, 378-an ellenezték, 37-en tartózkodtak; a Baloldal indítványánál 133 igen, 383 nem és 78 tartózkodás született. A bizottság menesztéséhez szükséges „kettős többség” – az összes EP-képviselő abszolút többsége és a leadott szavazatok kétharmada – egyik esetben sem közelítette meg a szükséges küszöböt.

Mi volt a tét?

Az EP eljárási szabálya és az uniós alapszerződés vonatkozó cikke szerint a bizalmatlansági indítványok elfogadásához kétharmados többség kell a ténylegesen szavazók körében, és az összes – jelenleg 720 – képviselő több mint felének támogatása. Az indítványok politikai üzenetet hordoznak, de sikerük eleve valószínűtlen, ha a nagy centrista frakciók – az Európai Néppárt, a szociáldemokraták és a liberálisok – nem állnak be mögéjük. Ez most is így történt.

Magyar szál: ki hogyan szavazott?

A szavazási jegyzőkönyv szerint a PfE indítványát a Fidesz–KDNP mind a 11 EP-képviselője és a Mi Hazánk politikusa, Borvendég Zsuzsanna támogatta. A Tisza Párt frakciójába tartozó képviselők közül négyen elutasították a javaslatot (Dávid Dóra, Gerzsenyi Gabriella, Lakos Eszter, Kulja András), míg Magyar Péter és Tarr Zoltán nem szavazott; Kollár Kinga a bizalmatlansági indítványokról szóló voksolásokon szintén nem nyomott gombot. A Baloldal indítványát a magyarok közül végül csak Borvendég támogatta; a Tisza elutasította, a Fidesz–KDNP tartózkodott. A Demokratikus Koalíció két képviselője (Dobrev Klára, Molnár Csaba) ezúttal nem vett részt a szavazáson.

Hirdetés

Miért fontos mégis?

A mostani két kísérlet – három hónapon belül már a második és harmadik hasonló próbálkozás – jelzi, hogy von der Leyen második ciklusának elején is érezhető az elégedetlenség az EP két pólusán. A radikális jobboldal a migrációs és zöldpolitikai döntéseket bírálta, a baloldal a kereskedelmi megállapodások és a közel-keleti háború kapcsán kérte számon a Bizottságot. A számok azonban azt mutatják: a közép pártcsaládjai egyelőre zárnak a Bizottság mögé, így a bizalmatlansági kezdeményezések megmaradnak politikai erődemonstrációnak.

Von der Leyen 2024 júliusában szűk többséggel kapott második bizalmat az EP-től, majd ősszel bemutatta programját és új biztosjelöltjeit – köztük a magyar Várhelyi Olivért is. Akkor a nagy frakciók többsége jelezte: kritika mellett, de támogatja a „régi-új” Bizottságot. Azóta is ezek a csoportok adják a parlamenti többség magját, ami meghatározza a mai voksolások kimenetelét is.

Mit jelent a „kettős többség”?

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 234. cikke rögzíti: a Bizottság elleni bizalmatlansági indítvány csak akkor megy át, ha egyszerre teljesül a két feltétel: a leadott szavazatok kétharmada igennel szavaz, és az EP tagjainak abszolút többsége is támogatja. Gyakorlatban ez rendkívül magas küszöb – ezért esélytelen, ha a középpártok nem állnak be mögé.