Jókai Mór előtt tisztelegtek a Fiumei úti sírkertben

Forrás: Facebook/Móczár Gábor

Kétszáz éve született Jókai Mór, a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja. A Fiumei úti sírkertben tartott ünnepségen felavatták felújított síremlékét, ahol méltatták életművét, hazaszeretetét és a szabadságért végzett munkásságát. Az eseményen hangsúlyozták: Jókai öröksége ma is élő része a nemzeti kultúrának.

Szombaton, a Fiumei úti sírkertben rendezett ünnepségen adták át Jókai Mór felújított síremlékét, születésének kétszázadik évfordulója alkalmából. A megemlékezésen Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter méltatta az írót, aki – mint fogalmazott – nemcsak a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja volt, hanem a haza szabadságáért és függetlenségéért is bátran kiállt.

A miniszter felidézte, hogy Jókai Mór generációja teremtette meg a modern, polgári Magyarország alapjait. Ők voltak azok, akik az áprilisi törvények elfogadásával és a szabadságharcban való részvétellel letették a nemzeti függetlenség alapjait. Gulyás kiemelte: e nemzedék tagjai üldöztetéseket vállaltak, mégis kitartottak, majd a Kiegyezés után fél évszázadon át tartó fejlődést indítottak el, amely Magyarország gazdasági és kulturális megerősödéséhez vezetett.

A politikus Jókai közéleti szerepét is felidézte: 27 éven át országgyűlési képviselőként, majd hét évig a főrendiház tagjaként szolgálta a nemzetet. „Jókai hangja egyszerre szólt a szabadság és a haza ügyéért – az irodalomban és a politikában egyaránt” – mondta.

Az irodalom és a szabadság összefonódása

Gulyás Gergely szerint Jókai életútja jól példázza, miként kapcsolódhat össze a művészet és a közéleti felelősség. A márciusi ifjak között, Petőfi Sándor oldalán kezdte pályáját, és végigharcolta a szabadságharcot egészen Világosig. Művei – köztük A kőszívű ember fiai, Az arany ember, Kárpáthy Zoltán, Szegény gazdagok és A jövő század regénye – mind a hűség, a bátorság, a szabadságvágy és az igazságkeresés örök üzenetét hordozzák. Az író alkotásai számos nyelven, többek között németül, franciául, olaszul és svédül is megjelentek, így Jókai a világirodalom ismert alakjává vált.

Jókai öröksége ma is él

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója beszédében arra emlékeztetett, hogy Jókai Mór életműve ma is a magyar irodalom egyik legfényesebb fejezetének számít. „Jókai nemcsak író volt, hanem a nemzet lelkiismerete, példaképe és szószólója” – hangsúlyozta. Hősei a hűség és a kitartás megtestesítői, történetei pedig erkölcsi iránymutatást adnak, miközben hitet és reményt közvetítenek a nehéz időkben is.

A főigazgató szerint Jókai célja az volt, hogy művei neveljenek, nemzeti eszméket közvetítsenek, és erkölcsi példát mutassanak – ez teszi alakját időtállóvá a mai napig.

Tiszteletadás a nemzeti nagyjaink előtt

Rákay Philip producer, a síremlék-felújítás egyik mecénása felidézte: az elmúlt években a Petőfi- és az Arany-síremlékek után most Jókai nyughelye is megújult. Mint mondta, az író fiatalon, alig huszonhárom évesen mondott le nemesi származásának „y” betűjéről, és barátaival együtt a szabadság ügyébe állt.

A szabadságharc bukása után sem adta fel: történelmi regényeivel és kitartásával tartotta életben a nemzeti szellemet. „Regényei, személyes példája és a magyar identitás melletti kiállása megtartó erőt adott a kiegyezés korának nemzedékének is” – mondta Rákay, majd hozzátette: „Ma fejet hajtunk Jókai isteni tehetsége és maradandó életműve előtt.”

Hirdetés