Átláthatóbb bűnügyi vagyonkezelés és szélesebb elkobzás

Forrás: Facebook/Tuzson Bence

A kormány jogszabálytervezete átalakítaná a bűncselekményből származó javak kezelésének és elvonásának rendszerét. Az uniós 2024/1260-as kerethez igazodva a csomag lehetővé tenné, hogy ítélet hiányában is sor kerülhessen elkobzásra, szigorú feltételek és garanciák mellett. A cél a bűnözésből származó haszon visszaforgatása a közösség javára.

A kormány az igazságügyi tárca előterjesztésével hozzányúl a vagyonvisszaszerzés és vagyonelkobzás szabályaihoz. A tervezett módosítás célja, hogy a bűncselekményből származó magánvagyon minél nagyobb arányban térjen vissza a közösség szolgálatába, és egységes, átlátható vagyonkezelési rendszert hozzon létre. A tárca társadalmi egyeztetést indított a büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról; a csomag egyik kulcseleme az „ismeretlen forrásból származó” vagyon elkobzásának lehetősége.

A magyar jogszabály-módosítás az uniós jog egységesítését követi: Magyarország átülteti a vagyonvisszaszerzésről és -elkobzásról szóló, 2024. április 24-én elfogadott (EU) 2024/1260 irányelvet. Az irányelv kifejezetten lehetővé teszi, hogy – ha a hagyományos, ítéleten alapuló elkobzás valamilyen jogi vagy ténybeli okból nem lehetséges – a hatóságok olyan vagyont is elkobozzanak, amelynek eredete nem igazolható, feltéve, hogy az eljárás súlyos, legalább négyéves felső büntetési tétellel fenyegetett bűncselekményhez kapcsolódik, és vannak meggyőző jelek a bűnös eredetre.

A bírósági döntés nem egyetlen bizonyítékon alapulna, hanem a körülmények összképén. Az uniós jog példálózóan sorolja azokat a tényezőket, amelyeket mérlegelni kell: ha a vagyon értéke látványosan aránytalan a tulajdonos igazolt, jogszerű jövedelméhez képest; ha a vagyon jogszerű eredete nem valószínűsíthető; ha a személy bűnszervezethez köthető; illetve ha a vagyon megtalálásának körülményei és a gyanúsított működési módja (modus operandi) erre utalnak.

Fontos garanciális elemeket is rögzít az irányelv. A tagállamok mellőzhetik az elkobzást, ha az egy adott ügyben nyilvánvalóan aránytalan vagy észszerűtlen lenne; a jóhiszemű harmadik személyek – például örökösök vagy üzlettársak – jogait pedig védeni kell. Megengedett az is, hogy a tagállam előírja: az elkobozható vagyon egy meghatározott időtávon belül kapcsolódjon a bűncselekményhez.

Hirdetés

Az új uniós keret azt is kimondja: a „nem ítéleten alapuló” elkobzás elrendelhető akkor is, ha a büntetőeljárást megszüntették, vagy külön – a büntetőeljárástól független – eljárásban, feltéve, hogy a bíróság a tények és bizonyítékok alapján meggyőződött a bűnös eredetről. Ugyanakkor a szabályozás a büntetőeljárások körére korlátozódik, polgári jogi (kártérítési, vagyonvisszaszerzési) eljárásokra nem terjed ki.

A tervezet a vagyonkezelés oldalát is rendezi. Az irányelv ösztönzi az elkobzott vagyon társadalmi célú újrafelhasználását (például közszolgáltatások, bűnüldözési vagy áldozatsegítő programok támogatására), és előírja, hogy a hatóságok a felkutatás, befagyasztás és elkobzás során vegyék figyelembe a sértettek kártérítési igényeit.

A mostani magyar módosítás emellett teljes körű megfelelést ígér az emberkereskedelem elleni uniós szabályok frissítésének is. Az EU 2024-ben módosította az irányelvet úgy, hogy az emberkereskedelem céljaként kifejezetten felsorolja a kényszerházasságot, a jogellenes örökbefogadást és a béranyaság kizsákmányolását is. Ezek a formák immár egyértelműen a büntetendő kizsákmányolási célok közé tartoznak az uniós jogban.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

• Az elkobzás akkor is elrendelhető, ha nincs jogerős elítélés, de a bíróság a bizonyítékok összessége alapján valószínűsíti a bűnös eredetet, és a vagyon súlyos – rendszerint szervezett bűnözéshez köthető – bűncselekményhez kapcsolódik.
• Kötelező a mérlegelés és az arányosság; a jóhiszemű harmadik felek védelme nem sérülhet.
• A tagállam dönthet úgy, hogy az „ismeretlen forrásból származó vagyon” elkobzása csak előzetes befagyasztás után lehetséges.

A jogalkotói cél világos: az igazságszolgáltatás hatékonyságának növelése és annak megakadályozása, hogy a szervezett bűnözés „szürke zónában” maradt pénzekből profitáljon. A mostani hazai tervezet ennek uniós kereteit ülteti át, miközben az eljárási garanciák és a harmadik személyek védelme megmarad – a részletszabályok végső formáját a társadalmi egyeztetés és a parlamenti vita rajzolja ki.