Dán kezdeményezésre újra napirenden a magyar jogállamiság

Forrás: Facebook/Bóka János

Jövő héten ismét az Európai Unió napirendjére kerül Magyarország jogállamisági helyzete. A dán elnökség kezdeményezésére tartott meghallgatáson Bóka János képviseli a kormányt, miközben több tagállam bírálja Budapest Ukrajnával kapcsolatos álláspontját. A brüsszeli ülés különös politikai súlyt kap az uniós csúcstalálkozó előtt.

Magyarország ismét az Európai Unió figyelmének középpontjába kerül, miután a dán kormány kezdeményezésére újabb meghallgatást tartanak a jogállamisági eljárás keretében. Az EU Általános Ügyek Tanácsa jövő kedden már kilencedik alkalommal vizsgálja a magyar helyzetet az uniós alapszerződés 7. cikke alapján. A magyar kormányt ezúttal is Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter képviseli.

A dán elnökség újra elővette a magyar ügyet

A meghallgatást a dán EU-elnökség tűzte napirendre, amely már korábban jelezte: az év második felében ismét vizsgálni kívánja a magyar jogállamiság helyzetét. Legutóbb májusban, a lengyel elnökség idején került sor hasonló ülésre, akkor az úgynevezett „átláthatósági törvény” váltott ki bírálatokat több tagállam részéről.

A mostani ülésre az uniós alapszerződés 7. cikkének eljárásrendje szerint kerül sor: a Bizottság jogállamiságért felelős biztosa ismerteti a Magyarországgal kapcsolatos legfrissebb fejleményeket, majd a tagállamok kérdéseket tehetnek fel a magyar félnek a vitás ügyekről és folyamatban lévő eljárásokról.

Elakadt folyamat, politikai feszültségek

A 7. cikk szerinti eljárás 2018-ban indult az Európai Parlament döntésével, a Sargentini-jelentés elfogadása után. Azóta a folyamat nem lépett túl az első szakaszon, amely az érintett ország meghallgatását foglalja magában. A továbbhaladáshoz a tagállamok négyötödének – vagyis 21 országnak – kellene kimondania, hogy Magyarországon veszélybe kerültek az uniós alapértékek, ám ilyen döntés eddig nem született.

Amennyiben az eljárás mégis előrelépne, a tagállamok ajánlásokat fogalmazhatnának meg, illetve azok figyelmen kívül hagyása esetén akár szankciókat is javasolhatnának, például Magyarország szavazati jogának korlátozását.

Ukrajna ügyében nő a politikai tét

A mostani meghallgatásnak különös politikai jelentőséget ad, hogy több tagország bírálja Orbán Viktor miniszterelnök álláspontját Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban. Magyarország ugyanis nem támogatja az ukrán csatlakozási tárgyalások megnyitását, ami feszültséget okozott a tagállamok között.

A keddi meghallgatást két nappal azelőtt tartják, hogy az uniós állam- és kormányfők Brüsszelben tanácskoznak, ahol szintén napirenden lesz Ukrajna integrációjának kérdése.

A találkozó így nemcsak jogi, hanem politikai szempontból is kiemelt figyelmet kap az Európai Unióban.

Hirdetés