Megalakult Franciaország új kormánya Párizsban

Forrás: Mustafa Yalcin/Anadolu via Getty Images

Franciaországban vasárnap este hivatalosan is megalakult az új kormány Sébastien Lecornu vezetésével. A 34 tagú kabinet jelentős részben megújult, több tárca élére a civil szférából érkeztek vezetők. A miniszterelnök szerint az új kormány célja, hogy pártérdekek helyett az ország érdekeit szolgálja.

Két nappal Sébastien Lecornu újbóli miniszterelnöki kinevezése után, vasárnap este hivatalosan is megalakult Franciaország új kormánya – közölte az elnöki hivatal.

Szélesebb körű megújulás

A 34 tagú kormány több mint kétharmada új összetételű, és több tárca élére civil szférából érkezett szakemberek kerültek. A kabinetben nyolc minisztériumot olyan személyiségek vezetnek, akik korábban nem töltöttek be politikai tisztséget. A politikusok elsősorban Emmanuel Macron elnök pártjából, a jobbközép Köztársaságiakból, valamint a centrista formációkból kerültek ki.

A külügyminisztériumot továbbra is Jean-Noël Barrot centrista politikus irányítja, az igazságügyi tárcánál Gérald Darmanin marad hivatalban, a kulturális ügyekért pedig ismét Rachida Dati felel. A belügyminiszteri poszton változás történt: a Köztársaságiak vezetőjét, Bruno Retailleau-t a korábbi párizsi prefektus, Laurent Nunez váltja.

A védelmi tárca vezetését Lecornu utódjaként Catherine Vautrin, eddigi egészségügyi és munkaügyi miniszter vette át. Az ő korábbi feladatait Jean-Pierre Farandou, a francia állami vasúttársaság (SNCF) leköszönő vezérigazgatója viszi tovább.

Lecornu: „Egyetlen dolog számít: az ország érdeke”

Sébastien Lecornu szeptember 9-én kapott először miniszterelnöki megbízatást, ám röviddel később, alig 14 órával kormánya felállítása után lemondott. A politikai elit bírálta, amiért megtartotta elődje, François Bayrou minisztereinek nagy részét, és visszahívta Bruno Le Maire volt pénzügyminisztert. Mostani beiktatását követően az X közösségi platformon hangsúlyozta: ezúttal kizárólag az ország érdeke vezérli a kabinet munkáját, és megköszönte minisztereinek, hogy „pártérdekek felett, szabadon vállalták a feladatot”.

Feszültség a parlamentben, bizonytalan jövő

A pénzügyi tárcát Roland Lescure vezeti, aki a héten a parlament elé terjeszti a költségvetési tervezetet. A cél, hogy a képviselők elfogadják a dokumentumot, és ne ismétlődjön meg a korábbi két kormány bukásához vezető helyzet. Franciaország államadóssága jelenleg 3300 milliárd euró, ami a GDP mintegy 115 százalékának felel meg.

Az új kormány kedden tartja első ülését, ahol a 2026-os költségvetés lesz a fő téma. A Nemzetgyűlés várhatóan másnap kezdi a vitát. A kabinet stabilitása azonban továbbra is kérdéses, mivel a tavalyi előrehozott választások után a parlament három nagy tömbre szakadt, és egyik sem rendelkezik többséggel.

A Köztársaságiak időközben kizárták soraikból azokat a politikusokat, akik miniszteri posztot vállaltak az új kormányban. A jobboldal támogatása így kétségessé vált, miközben a baloldali pártok és a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés bizalmatlansági indítványt terveznek.

A baloldal fő követelése a 2023-ban elfogadott, a nyugdíjkorhatárt 62-ről 64 évre emelő reform teljes visszavonása, amely Macron második ciklusának egyik legvitatottabb intézkedése volt, és hónapokon át tartó tömegtüntetéseket váltott ki.

Az új kormány tehát komoly politikai nyomás alatt kezdi meg munkáját, miközben Franciaország pénzügyi és társadalmi feszültségei továbbra is jelentősek.

Hirdetés