„Láncon, sötétben” – mit éltek át a gázai túszok?

Forrás: Nir Keidar/Anadolu via Getty Images

Hétfőn kiszabadított izraeli túszok családtagjaiknak elmondott beszámolói szerint Gázában hosszan tartó éhezés, teljes elszigeteltség és rendszeres bántalmazás jellemezte fogva tartásukat; többeket föld alatti járatokban, bilincsekkel őriztek, miközben a foglyokhoz eljutó információkat szándékosan korlátozták.

A hétfőn kiszabadított izraeliek első, családjaiknak elmondott beszámolói szerint a Gázában töltött több mint másfél–két év alatt szisztematikus bántalmazás, hosszan tartó éhezés és teljes elszigeteltség volt jellemző: sokakat alagutakban, sötét, levegőtlen helyiségekben tartottak, gyakran megbilincselve vagy láncra verve. A részleteket a héber médiumok közlései és a hozzátartozók sajtótájékoztatói alapján a Times of Israel foglalta össze.

A kiszabadítottak rokonai szerint a foglyok hónapokon át nem látták a napfényt, alapvető orvosi ellátást sem kaptak, és szándékosan alultáplálták őket. Az izraeli Egészségügyi Minisztérium egy, a friss orvosi vizsgálatokra és tanúvallomásokra épülő anyagban „rendszerszintű kínzásról és terrorról” beszél: a fizikai bántalmazás mellett tartós pszichés sanyargatásról, szexuális visszaélésekről és embertelen körülményekről számoltak be a túlélők.

Több család elmondása szerint szeretteiket hosszú időre alagutakban zárták el, gyakran láncon tartva. Egy frissen elengedett túsz – kilétét a család kérésére nem hozták nyilvánosságra – például szinte teljes fogva tartási idejét sötét, levegőtlen járatokban töltötte megbilincselve, és a szabadulása előtt kellett újra megtanulnia járni.

A hozzátartozók felidézték: többük szerette súlyos alultápláltság és fertőzések jeleit mutatja, jelentős izomtömeget veszítettek, szívpanaszokkal kezelik őket. A Times of Israel szerint olyan eset is akadt, amikor a három, 491 nap után elengedett túsz állapota mentális és fizikai értelemben is súlyosan leromlott.

Hirdetés

Megrázó beszámolók

A nyilvánosságra került történetek – a hetilapokban és a tévécsatornákon megjelent részletek alapján – egybehangzóan írnak a különzárkában töltött hónapokról, a kényszerű éhezésről, a kártyajátékok ürügyén folytatott megalázó „együttlétekről”, valamint a folyamatos pszichológiai hadviselésről. A Channel 12, a 13-as csatorna és a közszolgálati Kan által közölt információkat a Times of Israel a családok elmondásai nyomán, a katonai cenzor jóváhagyásával ismertette.

A most szabadultak történetei egybevágnak korábbi, hivatalos összesítésekkel is. A túszok egészségéért küzdő civil fórum tavaszi orvosi jelentése – kiszabadítottak vallomásai és a propagandavideók alapján – elszigeteltséget, súlyos alultápláltságot és kezeletlen sérüléseket dokumentált a Gázában maradt foglyok körében.

A név szerint említett, továbbra is különösen aggasztó sorsú foglyok közt szerepelt többször Elkana Bohbot is, akiről a terrorszervezet több, megrendezett videót is közzétett – a család engedélyével ismertette ezeket a sajtó. A Bohbotról szóló felvételeket az izraeli hatóságok és a hozzátartozók is a túszok ellen folytatott pszichológiai hadviselés részeként értékelték.

A mostani szabadulásokkal már csak az elhunyt túszok nem térhettek haza. A családok a földi maradványok mielőbbi visszaszolgáltatását és a fogva tartás körülményeinek teljes körű feltárását sürgetik, miközben a hatóságok a még függőben lévő megállapodások végrehajtását és a további együttműködést hangsúlyozzák.