Trump bejelentette: véget ért a háború a Közel-Keleten

Forrás: Andrew Harnik/Getty Images

Donald Trump hétfőn történelminek nevezte a napot, amikor véget ért a két éve tartó izraeli–Hamász háború. A tűzszünettel és a túszok szabadon engedésével elindult az amerikai elnök béketervének első szakasza. Bár a béke még törékeny, a nemzetközi közösség már az újjáépítésre készül.

Hétfőn, világszerte élőben közvetített napon az amerikai elnök Donald Trump a jeruzsálemi Kneszetben elmondott beszéde és a Sarm es-Sejkben aláírt nyilatkozat után úgy fogalmazott: „A háborúnak vége.” Két évvel a Hamász 2023. október 7-i terrortámadása és a gázai offenzíva kezdete után kiszabadult a még életben maradt utolsó 20 izraeli túsz, míg Izrael több mint 1900 palesztin foglyot engedett el. Egyiptom, Katar és Törökország vezetői az amerikai elnökkel együtt vállaltak elköteleződést a közel-keleti béke mellett.

Tűzszünet és nyomásgyakorlás

A hétfői események Trump béketervének – a gázai tűzszünetet is tartalmazó – első szakaszát fedték le nagyrészt. Az amerikai elnök és a térség muszlim hatalmainak közös nyomása kellett ahhoz, hogy Izrael és a Hamász engedjen. Trump szerint „már a második fázis is tart”, és a Közel-Kelet történelmi fordulóponthoz érkezett. Ugyanakkor az első szakasz sem teljesült maradéktalanul: a Hamász hétfőn a várt 28 helyett csak négy túsz maradványait adta át, kedden újabb négyet – lapértesülések szerint egyikük gázai palesztin volt. Izrael erre hivatkozva korlátozta a segélyek beengedését és elhalasztotta a rafahi átkelő egyiptomi oldalának megnyitását; a Hamász azt állítja, nehézségeik vannak a maradványok felkutatásában.

Képlékeny jövőkép: lefegyverzés és hatalomátadás

A következő lépésként a jelentősen meggyengült Hamászt rá kellene kényszeríteni, hogy letegye a fegyvert és átadja a hatalmat Gázában. A tervekben ideiglenes biztonsági erő és palesztin technokratákból álló, átmeneti irányító testület szerepel, nemzetközi felügyelet mellett. A háború sújtotta terület újjáépítése tízmilliárd dolláros nagyságrendű, akár évtizedes program lehet, amely tartós nemzetközi támogatást igényel.

A Hamász viszont közölte: „szó sem lehet róla”, még tárgyalni sem kíván a teljes lefegyverzésről. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint a háború addig nem ér véget, amíg a terrorszervezet nem adja fel fegyvereit, nem számolják fel a gázai fegyvergyártást és a csempészetet. Trump úgy fogalmazott: a szervezetnek végül „saját magát” kell lefegyvereznie, különben „mi fegyverezzük le őket, és az gyorsan és talán erőszakosan fog megtörténni”.

Közben, hogy az izraeli csapatok egy vonal mögé húzódtak, az övezet mintegy 53 százaléka továbbra is megszállt terület, és a Hamász több déli térségben megerősítette pozícióit. Rivális klánokkal alakultak ki összecsapások, a beszámolók szerint az elmúlt napokban legalább 33 ember halt meg; egy kedden nyilvánosságra került felvételen hét, megkötözött embert végeznek ki a nyílt utcán. Trump ezeket „pár banda” kiiktatásaként írta le, és jelezte: átmenetileg korlátozott szerepet is szánnának a rendfenntartásban a Hamásznak. A Gázai övezetben ugyanakkor egyesek felkeléstől vagy polgárháborútól tartanak.

Ki irányítja majd Gázát?

Nyugati diplomaták kulcsfontosságúnak tekintik egy főként arab országokból álló „Nemzetközi Stabilizációs Erő” és egy ötéves mandátumú technokrata kvázikormány létrehozását, amelyben a muszlim országok erős képviseletet kapnának, az ENSZ egy delegáltal venne részt, felügyeletét pedig egy „Békeigazgatóság” látná el Trump vezetésével. Egy korábbi amerikai közvetítő, Brett H. McGurk szerint e struktúrák nélkül a Hamász erővel visszaszerezheti a hatalmat. Egyelőre azonban sok a nyitott kérdés: nem dőlt el, mekkora erőre, milyen szabályokra és mely országok részvételére lehet számítani. Az Egyesült Államok kétszáz szakembert küldene Izraelbe a tűzszünet megfigyelésére, Gázába azonban nem lépnének be. Az egyiptomi külügyminiszter szerint 15 palesztin jelölt nevét már kiválasztották az átmeneti kormányzathoz, állítása szerint a Hamász is rábólintott.

A végső rendezés egyik sarkalatos pontja, a palesztin államiság kérdése egyelőre lekerült a napirendről. Trump úgy fogalmazott: „nem beszél egy államról, vagy két államról, majd meglátjuk”.

Újjáépítés és segélyek: a sürgető mindennapok

Trump hétfőn „új és gyönyörű napot” emlegetve kijelentette: most az újjáépítés következik, szerinte „talán ez lesz a legkönnyebb rész”. A gázai romok közül visszatérő százezrek helyzete azonban azonnali beavatkozást igényel. A tűzszünet pénteki életbe lépése óta elvben napi 600 segélyszállító kamion juthat be – vasárnap 817 érkezett –, ám az átjutás nem folyamatos, szerdán csak a tervezett mennyiség fele léphetett át, és a legszükségesebben túl gázt, olajat sem engedtek. A Hamász a holttestek átadásával kapcsolatos fizikai akadályokra hivatkozik.

A rafahi átkelő egyelőre zárva maradt izraeli döntés miatt, ami lassítja a forgalmat. A bejutó szállítmányok elosztása is akadozik: az ENSZ-nek kell a 365 négyzetkilométeres, megtépázott úthálózatú területen szétosztani az élelmet, vizet, gyógyszert, üzemanyagot és sátrakat. A beszámolók szerint a kamionokat tömegek rohamozzák meg, a WFP úgy látja, Gázaváros mintegy 400 ezres lakossága gyakorlatilag még nem kapott segélyt. Több humanitárius szervezet bejutásához az izraeli hatóságok további engedélyeket kérnek, a COGAT a palesztin munkatársak részletes adatait is igényli. Közben Izrael és az Egyesült Államok a Gázai Humanitárius Alap szerepét erősítené, amit az ENSZ elfogultságra hivatkozva elutasít.

Az újjáépítés várható költségei bizonytalanok: becslések 53–70 milliárd dollártól akár több százmilliárdig terjednek, és könnyen meghaladhatják az évtizedes időtávot. Összevetésként: a magyar GDP 2024-ben 222,9 milliárd dollár volt.

Hirdetés