Népszavazás indulhat Belső-Erzsébetváros kiválásáról

Forrás: Facebook/Doboz

Telt házas lakógyűlésen döntöttek arról, hogy népszavazást kezdeményeznek Belső-Erzsébetváros kiválásáról. A résztvevők szerint a városrész gondjai csak önálló döntéshozatallal orvosolhatók, ezért a kezdeményező rabbik felhatalmazást kaptak a tárgyalások megkezdésére a szomszédos kerületekkel.

Rendhagyó lakógyűlést tartottak tegnap este a Gólem Színházban, ahol Szabó György, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány elnöke és Frölich Róbert országos főrabbi ismertette a Belső-Erzsébetváros jövőjét érintő kezdeményezés részleteit. A mintegy kilencven résztvevő közül egy tartózkodás mellett mindenki támogatta a népszavazási folyamat elindítását, amely a történelmi zsidónegyed VII. kerületből való kiválásáról szólna.

Az önkormányzat részéről senki sem jelent meg hivatalosan, amit a jelenlévők – a szervezők elmondása szerint – higgadtan fogadtak. A gyűlés végén a két rabbi felhatalmazást kapott arra, hogy megkezdje a tárgyalásokat a szomszédos V., VI. és VIII. kerületek vezetésével.

Civil kezdeményezésből közösségi mozgalom

A szeptember elején indított polgárőrség volt az első lépés a mostani folyamat felé. A „Magad uram, ha képviselőd nincs” mottóval létrehozott szervezethez két nap alatt ötven önkéntes csatlakozott, vallási hovatartozástól függetlenül. A kezdeményezés célja a túlturizmus, a hajléktalanság és a közbiztonsági problémák kezelése volt, amelyhez Terdik Tamás budapesti rendőrfőkapitány is támogatását fejezte ki.

A két rabbi szerint azonban a polgárőrség önmagában nem elég. A lakók egyre határozottabban sürgetik, hogy a városrész önállóan intézhesse ügyeit, ezért döntöttek a népszavazás előkészítéséről.

Feszült önkormányzati ülés előzte meg

A kerület vezetése már korábban reagált a felvetésre. Niedermüller Péter polgármester szeptember végén rendkívüli testületi ülést hívott össze, hogy kifejezze elkötelezettségét a VII. kerület területi egységének megőrzése mellett. Az esemény azonban feszült légkörben zajlott, időnként személyeskedésbe és kiabálásba torkollott.

Szabó György rabbi mindössze három percet kapott felszólalásra, de kemény szavakkal bírálta a kialakult helyzetet, mondván, „emberkísérlet folyik, egy több száz éves negyedet sikerült bulinegyeddé aljasítani”. A vita végül a polgármester lemondását követelő bekiabálások között zárult, a testület pedig egy tartózkodás mellett a kerület egysége mellett foglalt állást.

A jövő a tét

A tegnapi lakógyűlésen a résztvevők a múlt problémáit és a jövő lehetséges irányait is megvitatták. A felszólalók szerint a civil szerveződés azért jött létre, mert az önkormányzat nem tett érdemi lépéseket a lakók érdekeinek védelmében. Többen hangsúlyozták: a történelmi negyedben uralkodó „infernális állapotok” felszámolása a helyi döntéshozók felelőssége.

A gyűlésen a résztvevők konkrét javaslatokat fogalmaztak meg az együttműködésre és a további lépésekre. Döntöttek arról is, hogy a szerveződést Erzsébetváros további részeire is kiterjesztik, nemcsak a belső városrészre.

Következő lépés: tárgyalások és előkészítő bizottság

Az est végén a lakók egyértelmű többséggel jóváhagyták a népszavazás előkészítésének megkezdését. A rabbik a döntés értelmében tárgyalásokat folytathatnak a környező kerületek vezetőivel, miközben egy előkészítő bizottság létrehozása is napirendre kerül.

A hangulat – a résztvevők beszámolói szerint – derűs és bizakodó volt. Egy jelenlévő úgy fogalmazott: „lakógyűlésen még nem nevettem ennyit, egyszerre volt humoros, emberi és határozott”.

A következő hetekben eldőlhet, hogy a környező kerületek vezetése miként fogadja a kezdeményezést, és hogy a belső-erzsébetvárosi lakók többsége támogatja-e a kiválást célzó népszavazás kiírását.

Hirdetés