Előre látható volt a parajdi vízbetörés

Forrás: Facebook/Maszol.ro

A román miniszterelnöki hivatal vizsgálata szerint a Salrom éveken át alábecsülte a parajdi sóbánya vízbetörésének veszélyét. A jelentés komoly mulasztásokat és késlekedéseket tárt fel, amelyek hozzájárulhattak a katasztrófához, a bánya elöntéséhez. A felelősök elszámoltatását és a jogszabályok szigorítását is javasolják.

A román miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete megállapította, hogy a Román Országos Sóipari Társaság (Salrom) nem kezelte kellő súllyal a vízbetörés kockázatát a parajdi sóbányában, és ezzel közvetve hozzájárult a májusi bányakatasztrófa bekövetkeztéhez. A testület szombaton közzétett jelentése szerint a vállalat műszaki és szervezési hibák sorozatát követte el, miközben rendelkezett volna az elhárításhoz szükséges anyagi forrásokkal.

Előre látható volt a vízbetörés veszélye

A vizsgálatot a májusban történt bányaszerencsétlenség után rendelték el, amely során a Korond-patak vize elárasztotta a parajdi sóbányát. A kormányzati jelentés megállapította: a Salrom és a vízügyi hatóság (ANAR) birtokában voltak azok az adatok, amelyek jelezték a vízbetörés veszélyét, ám a sóipari társaság ezt nem tekintette közvetlen fenyegetésnek.

A dokumentum szerint a vállalat tervei nélkülözték a bányát és a berendezéseket védő hosszú távú stratégiát. A végrehajtott karbantartási és sürgősségi munkálatok nem voltak alkalmasak a kockázat megszüntetésére, miközben az éves kitermelési tervek és a műszaki eljárások sem feleltek meg egységes szakmai előírásoknak.

Elmulasztott beavatkozások és késlekedő döntések

A jelentés kitér arra is, hogy a 2006-ban kidolgozott, majd 2014-ben frissített üzemeltetési terv előírta a régi bányaterületek vízszigetelését, ezt azonban a Salrom nem hajtotta végre. Az ellenőrök több, 2012 és 2016 között elvégzett vízügyi munkálatnál szabálytalanságokat is találtak, például a Maros megyei vízügyi igazgatóság szakmai felügyeletének hiányát.

A 2022-es vízszivárgások után készült szakértői jelentés ajánlásait a társaság nem alkalmazta, 2023-ban pedig elutasította a szükséges munkálatokat. Bár 2024-ben már indokoltnak látták a beavatkozásokat, megvalósításuk tovább csúszott. A 2023 februárjában ismétlődő szivárgások és a 2024 áprilisában bekövetkezett súlyosbodás ellenére sem hívták össze időben a tárcaközi válságkezelő bizottságot, és nem jelezték a problémát Bukarest felé.

A 2024 áprilisi szakvélemény nyomán javasolt munkálatokat is csak tíz hónappal később rendelték meg, mindössze nyolc nappal azelőtt, hogy 2025. május 5-én a Korond-patak újra betört a bányába. A víz ekkor néhány nap alatt teljesen elárasztotta az egész létesítményt, és május 7-én vészhelyzetet kellett kihirdetni.

Felelősségre vonás és jogszabályi javaslatok

A kormányzati jelentés több felelős személy elszámoltatását is indítványozza. A testület szerint indokolt a Salrom vezetőinek visszahívása és a vállalat döntéshozóinak jogi felelősségre vonása. Emellett a szakértők javasolják a bányák működésére vonatkozó jogszabályok pontosítását és kiegészítését is, hogy hasonló esetek ne ismétlődhessenek meg.

A parajdi sóbánya, amely Székelyföld egyik legfontosabb turisztikai látványossága, a vízbetörés óta teljesen használhatatlanná vált. A bányászok mellett a helyi vendéglátásban dolgozók és vállalkozások százai is nehéz helyzetbe kerültek, mivel megélhetésük jelentős része a bányaturizmushoz kötődött.

Hirdetés