Veszélyben az európai strandok a tengerszint-emelkedés miatt

Forrás:Jason Wells/Loop Images/Universal Images Group via Getty Images

Európa több népszerű partszakasza gyors ütemben zsugorodik a tengerszint-emelkedés és az egyre gyakoribb viharok miatt. A helyi közösségeknek rövid távon védekezési lépésekről, hosszabb távon pedig a fejlesztések áthelyezéséről kell dönteniük, miközben a gazdasági kockázatok nőnek.

Az évszázad végére alapjaiban rajzolhatja át Európa partvonalát a tengerszint emelkedése és az erősödő erózió – több, ma ikonikusnak számító strand is veszélybe került. A Euronews összeállítása tíz, utazók által kiemelten kedvelt partszakaszt emel ki, amelyeknél a partvonal visszahúzódása már a következő évtizedekben látványos lehet. A háttérben a globális felmelegedés okozta vízszint-emelkedés, a gyakoribb és hevesebb viharok, valamint az emberi tevékenység (például a folyók üledékszállításának visszafogása) áll.

Hol a legnagyobb a kockázat?

A cikk szerint a leginkább veszélyeztetett top helyszín a montenegrói Sveti Stefan: a 2100-ig előrejelzett partvonal-veszteség meghaladhatja a 200 métert. Olaszországban Szardínia népszerű Porto Giunco strandján több mint 100 méteres visszahúzódással számolnak, Portugáliában pedig az algarvei Praia de Benagil térségében közel 70 méterrel rövidülhet a part. Északabbra a norvég Værøy szigetén 58 méteres, Írország Keem Bay öblében 40 méteres, Izland Reynisfjara fekete homokos partján pedig 35 métert meghaladó eróziót vetítenek előre. A francia Riviérán, Plage des Marinières környékén szintén csaknem 35 méteres visszahúzódást jeleznek a számítások.

Forrás: Fabiano Caddeo/REDA/Universal Images Group via Getty Images

A tudományos háttér: gyorsuló emelkedés

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) legfrissebb összefoglalói szerint a tengerszint emelkedésének üteme Európa körül az utóbbi évtizedekben felgyorsult: 2006 és 2018 között évi 3,7 milliméter volt az átlagos növekedés – több mint kétszerese a 20. századi tempónak. Magas kibocsátási pályán a vízszint 0,63–1,02 méterrel is megemelkedhet 2100-ig. Az EEA a szélsőséges „jégtakaró-összeomlás” forgatókönyvet is vizsgálta, amely 2150-re akár öt méteres emelkedést sem zár ki. Az ügynökség térképei alapján Európa legtöbb partvidékén a relatív tengerszint már most emelkedik (kivétel a Balti-tenger északi része, ahol a földemelkedés részben ellensúlyoz).

Miért fogy a homok?

A vízszint lassú, de kitartó növekedése önmagában is erodálja a partot, a melegebb óceánokban pedig gyakoribbak és erősebbek a viharok, amelyek „egyszerre nagyot harapnak” a strandokból. Sok térségben az emberi beavatkozás súlyosbítja a helyzetet: a gátak és folyószabályozások kevesebb üledéket juttatnak a tengerbe, így a természetes „homokutánpótlás” elmarad. Az alkalmazkodás – homokpótlás, védművek, dűnerendszerek helyreállítása, természetalapú megoldások – egyre több városban napirenden van, de ezek költségesek és nem mindig tartósak.

Turizmus, gazdaság, döntések

A dél-európai üdülőövezetekben a strandok a helyi gazdaság alapkövei. A partok zsugorodása közvetlen bevételkiesést okozhat, miközben a partvédelemre fordított kiadások nőnek. Szakértők szerint a hosszú távú tervezés elkerülhetetlen: ahol megéri, erősíteni kell a védműveket és a dűnéket; másutt viszont a „visszavonulás” – a parttól távolabbi fejlesztések és a kockázatos zónák elhagyása – lehet a racionális út.