Görögország: 13 órás munkanap és 4 napos munkahét

Forrás: coffeekai/GettyImages

A görög parlament elfogadta azt a munkaügyi reformot, amely lehetővé teszi a napi munkaidő meghosszabbítását és a rugalmasabb munkarendet. A kormány szerint a cél a gazdaság alkalmazkodóképességének növelése, míg az ellenzék és a szakszervezetek a dolgozók jogainak gyengülésétől tartanak. A döntés újabb vitát indított el Európában a munkaidő és a munkavállalói védelem határairól.

A görög törvényhozás a hét egyik legvitatottabb döntését hozta meg, amikor elfogadta a kormány munkaügyi reformcsomagját. Az új jogszabály a magánszektorban lehetővé teszi a napi munkaidő meghosszabbítását, amit a kabinet a munkaerőpiac rugalmasabbá tételével indokol. A reform ellen tiltakozók viszont attól tartanak, hogy az intézkedés a munkavállalói jogokat gyengíti, különösen a jelenlegi gazdasági helyzetben, amikor a megélhetési költségek emelkednek, a bérek pedig alacsonyak.

Hosszabb munkaidő, de elvileg önkéntes alapon

A jogszabály értelmében a munkáltatók évente legfeljebb 37 napon keresztül napi 13 órás munkaidőt is előírhatnak a dolgozóknak, a jelenlegi nyolc helyett. Ugyanakkor a törvény kimondja, hogy az alkalmazottakat nem érheti hátrány, és nem bocsáthatják el őket, ha elutasítják a túlórázást. A Politico szerint a kormány célja, hogy a görög gazdaság hatékonyabban alkalmazkodjon a munkaerőhiányhoz, amit az ország elöregedő és csökkenő népessége is fokoz.

A reform egy másik eleme lehetővé teszi, hogy a munkavállalók egész évben négynapos munkarendben dolgozzanak, ha erről előzetesen megállapodnak munkáltatójukkal. Az ellenzéki pártok szerint azonban az intézkedés idejétmúlt, és nem felel meg a görög társadalom igényeinek. 

Görögországban már most is hosszú a munkahét

Az Eurostat legfrissebb, 2024-es adatai szerint a 20–64 éves görög munkavállalók átlagosan heti 36 órát dolgoznak, ami az uniós átlagnál magasabb érték. A leghosszabb munkahét – mintegy 39 óra – főként Kelet- és Dél-Európában jellemző, így például Lengyelországban és Bulgáriában is. Az uniós előírások szerint a heti munkaidő – a túlórákkal együtt – legfeljebb 48 óra lehet.

Az ágazatok között ugyanakkor jelentős különbségek figyelhetők meg: míg az iparban és az építőiparban átlagosan 39 órát dolgoznak hetente, addig az oktatásban és az egészségügyben ez az idő 32–36 óra között alakul. Magyarországon a mezőgazdaságban és az építőiparban a heti munkaidő meghaladja a 40 órát, míg az oktatásban és az egészségügyben ennél kevesebb.

Európai kísérletek a négynapos munkahéttel

A munkaidő-szabályozás terén az elmúlt években több európai országban is új megközelítéseket teszteltek. Belgiumban például 2022 óta jogszabály teszi lehetővé, hogy a munkavállalók heti négy nap alatt dolgozzák le teljes munkaidejüket. Izlandon 2015 és 2019 között végzett kísérlet után a dolgozók több mint 80 százaléka már heti 35–36 órás munkarendben dolgozik. Spanyolországban pedig 2022 végén indult el egy kísérleti program, amely a kis- és középvállalkozások termelékenységét vizsgálja négynapos munkahét mellett.

Japánban a Microsoft 2019-es belső próbája 40 százalékos hatékonyságnövekedést hozott, ami után a kormány is a rugalmasabb munkavégzést támogató irányelveket adott ki.

Hirdetés