Májusig érvényben marad a háborús veszélyhelyzet

Forrás: Facebook/Dr. Hoppál Péter

Az Országgyűlés 2026. május 13-ig meghosszabbította a háborús veszélyhelyzetet, így a rendkívüli jogrend a tavaszi országgyűlési voksolás idején is hatályban marad. A kabinet az orosz–ukrán háborúval indokolja a lépést, míg jogvédők a rendeleti kormányzás kiterjesztésének kockázataira figyelmeztetnek.

Az Országgyűlés kormánypárti többsége újabb hat hónappal, 2026. május 13-ig meghosszabbította a háborús veszélyhelyzetet. A kedd délelőtti szavazáson 127 képviselő támogatta, 56-an ellenezték a javaslatot. A döntés értelmében a rendkívüli jogrend a jövő áprilisi országgyűlési választás idején is érvényben lesz, és azt követően még egy hónapig fennmaradhat. A hosszabbításról szóló előterjesztést Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be; indoklása szerint a szomszédban zajló orosz–ukrán háború és humanitárius következményei teszik szükségessé az újabb félévet.

A veszélyhelyzeti jogrend alkalmazása nem új keletű. A kormány először 2020. március 11-én hirdetett veszélyhelyzetet a koronavírus-járvány miatt, amely különleges felhatalmazást ad a rendeleti kormányzásra, az egyes törvények alkalmazásának felfüggesztésére és a törvényi rendelkezésektől való eltérésre.

A kabinet 2022 májusa óta „háborús veszélyhelyzetre” hivatkozva tartja fenn a rendkívüli jogrendet, amelyet az elmúlt években rendre 180 napos ciklusokban hosszabbított meg a parlament. Legutóbb tavasszal született újabb fél éves felhatalmazás, amely 2025. november 14-ig tartott volna – most ehhez adtak újabb 180 napot a kormány kezébe.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban hangsúlyozta: a háborús veszélyhelyzetnek „semmilyen hatása” nem lesz a 2026 tavaszi országgyűlési választások lebonyolítására. A tárcavezető szerint a rendkívüli jogrend és a választási eljárás egymástól független kérdések, hasonló helyzetben zajlottak korábban az önkormányzati és az európai parlamenti voksolások is.

Hirdetés

Civil jogvédők ezzel szemben régóta kifogásolják, hogy a kormány a veszélyhelyzetre hivatkozva olyan ügyekben is rendeleti úton döntött, amelyek nehezen köthetők a háborús helyzethez. A kritikák szerint a rendkívüli felhatalmazás tartós fenntartása gyengíti a parlamenti kontrollt, és a kampányidőszakban is tág mozgásteret adhat a végrehajtó hatalomnak – még ha a választás időpontját az Alaptörvény alapján a kormány nem is halaszthatja el.

A mostani hosszabbítás politikai következményei így kettősek. Egyrészt a kormány a választásokig fenntarthatja azokat az eszközöket, amelyekkel gyorsan és saját hatáskörben reagálhat a háború kedvezőtlen gazdasági és biztonsági hatásaira. Másrészt a parlamenti ellenzék és jogvédők attól tartanak, hogy a kabinet a rendkívüli felhatalmazást a kampány időszakában is kiterjesztően értelmezi majd.

Jogtechnikai szempontból a kormány a megszokott menetrendet követte. A lejárat előtti hetekben terjesztette be a módosítást, és a rövid határidő miatt rendkívüli ülést is kezdeményezett, hogy még a hatályvesztés előtt dönthessen az Országgyűlés. A Semjén-féle javaslat világossá tette: a kabinet az Alaptörvény vonatkozó rendelkezéseire alapozva kéri a további 180 napos felhatalmazást.

A következő hónapok kulcskérdése az lesz, hogy a kormány a rendkívüli jogrend keretei között milyen területeken és milyen mértékben él a rendeleti jogalkotással, illetve mindez mennyiben érinti a kampánykörnyezetet és a közélet működését a 2026-os parlamenti voksolásig.