Európai vita a békefolyamat jövőjéről és a budapesti találkozóról

Forrás: Philipp von Ditfurth/picture alliance via Getty Images

Az Európai Parlament rendkívüli vitát tartott a tervezett budapesti Trump–Putyin-csúcs és az ukrajnai háború jövője kapcsán. A képviselők többsége szerint a békefolyamat csak akkor lehet sikeres, ha Ukrajna is aktívan részt vesz benne. Az uniós vezetők egységet és további támogatást sürgettek Kijev számára.

Rendkívüli vitát tartott szerdán délután az Európai Parlament az Ukrajnának nyújtandó egységes támogatásról és a tervezett, de egyre bizonytalanabb budapesti Trump–Putyin-találkozóról. A vita apropóját Donald Trump amerikai elnök múlt heti javaslata adta, miszerint Vlagyimir Putyinnal a magyar fővárosban tárgyalna a háború lezárásáról. A kezdeményezés azonban számos uniós politikus körében aggodalmat váltott ki, ezért az EP külön napirendi pontban foglalkozott a kérdéssel.

Az uniós vezetők: Putyin nem akar békét

A vitát a Tanács nevében a soros elnökséget betöltő Dánia európai ügyekért felelős minisztere, Marie Bjerre nyitotta meg. Felszólalásában hangsúlyozta, az Európai Unió minden erőfeszítést üdvözöl, amely a tartós és igazságos békét szolgálja, ugyanakkor még semmi nem utal arra, hogy Putyin valóban készen állna a békére.

Bjerre szerint az orosz elnök épp ellenkezőleg, fokozza a támadásokat, különösen a civil infrastruktúra ellen. A dán miniszter kijelentette: az EU egységesen kiáll Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett. Mint mondta, a háború lezárásához szükséges, hogy Oroszországot gazdasági és politikai nyomás alá helyezzék, ezért a szankciók folytatása elengedhetetlen.

Jessika Roswall, az uniós környezetvédelmi és körforgásos gazdaságért felelős biztos szerint „Ukrajna kész a tűzszünetre, Oroszország viszont nem mutat hajlandóságot a békére”. A biztos úgy véli, csak akkor jöhet létre tárgyalás, ha Putyin megérti, hogy nem győzhet a háborúban.

Európai pártok üzenetei: egység, béke, feltételek nélkül

A jobbközép Európai Néppárt képviseletében Michael Gahler német EP-képviselő kijelentette: a békéről nem lehet Ukrajna részvétele nélkül dönteni. Bírálta Putyin maximalista feltételeit, valamint figyelmeztetett arra, hogy a Trump–Putyin-találkozó ötlete ellenséges gesztus Európa felé.

A szocialista S&D-frakció nevében a holland Thijs Reuten arról beszélt, hogy a béke csak akkor lehetséges, ha az Egyesült Államok és az Európai Unió egységesen áll ki Ukrajna mellett. Hangsúlyozta: a tűzszünet nem járhat területi engedményekkel, a háború lezárásának pedig magában kell foglalnia a hadifoglyok és elhurcolt gyerekek visszatérését.

A liberális Renew Europe részéről a francia Nathalie Loiseau úgy fogalmazott: „Ukrajnának fegyverekre van szüksége, nem pedig egy Putyin, Trump és Orbán közötti egyeztetésre.” Véleménye szerint Oroszországnak kell viselnie a háború költségeit, ezért az immobilizált orosz vagyonok felhasználását sürgette.

Magyar felszólalások és megosztottság

A magyar kormánypárti Dömötör Csaba, a Patrióták Európáért frakció nevében, a vitát „képmutatónak” nevezte. Úgy fogalmazott: „Erre a vitára azért kerül sor, mert sokakat zavarna, ha Budapesten lenne Putyin és Trump béketárgyalása.” Szerinte azok, akik évekig „háborús politikát” támogattak, ne csodálkozzanak, ha kimaradnak a béketárgyalásokból.

A konzervatív Európai Konzervatívok és Reformerek frakció nevében a lengyel Adam Bielan arra figyelmeztetett, hogy Putyin célja egy megosztott, gyenge Európa. „Az az orosz béke, amit Moszkva diktálna, nem lenne valódi béke” – mondta, és javasolta, hogy a befagyasztott orosz vagyonokat Ukrajna támogatására használják fel.

Hirdetés