Hatalmas fejlesztés indul a Liszt Ferenc repülőtéren

Forrás: rvbox/GettyImages

Történelmi léptékű fejlesztés indul a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren: a következő évtizedben új terminál, gyorsvasút és modern úthálózat épülhet. A 2,5 milliárd eurós beruházás célja, hogy a repülőtér közvetlenül kapcsolódjon Budapesthez, és a térség egyik legfejlettebb közlekedési csomópontjává váljon.

A következő évtized egyik legnagyobb közlekedési beruházása valósulhat meg Magyarországon: a kormány több mint 2,5 milliárd eurót, vagyis mintegy 1000 milliárd forintot fordít a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér fejlesztésére. A terveket hétfőn közösen ismertette Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Lázár János építési és közlekedési miniszter.

Budapestet közvetlenül kapcsolnák a repülőtérhez

A kormány célja, hogy a fővárosi légikikötő közlekedési hálózata európai szintű legyen, és közvetlen kapcsolatot biztosítson Budapesttel. A tervek szerint három nagyszabású projekt indul: új terminál épül, elkészül a régóta tervezett reptéri gyorsvasút, és megújul a környező úthálózat.

A Liszt Ferenc repülőtér fejlesztése nem új keletű elképzelés: a vasúti kapcsolat ötlete már a hetvenes években felmerült, de most először körvonalazódik a megvalósítás. Az áttörést az hozta, hogy az állam 2024-ben visszavásárolta a repülőtér 80 százalékát, és ezzel többségi tulajdonosként irányító szerepet vállalt a fejlesztésekben.

Három fő beruházás: terminál, gyorsvasút és úthálózat

Nagy Márton elmondta, hogy a repülőtér ma már stratégiai jelentőségű vagyonelem, amely hosszú távon pénzügyi hasznot is hozhat. A minisztérium számításai szerint a befektetés akár 15 éven belül megtérülhet. A légikikötő teljesítménye jelenleg 10 százalékkal haladja meg az üzleti terveket, és az utasforgalom évről évre nő: míg tavaly 16 millióan fordultak meg Ferihegyen, idén a szám megközelítheti a 20 milliót.

A három nagy fejlesztés közül az első a harmadik terminál megépítése, amelynek munkálatai 2025-ben indulhatnak, és 2035-re készülhetnek el. A bővítés után a reptér éves kapacitása elérheti a 40 millió utast.

A második projekt a reptéri gyorsvasút, amely a Nyugati pályaudvar és a repülőtér között épülne meg, mintegy 27 kilométer hosszan. A menetidő körülbelül 20 perc lesz, a vonatok akár 160 km/órás sebességgel közlekedhetnek. A beruházás értéke elérheti az 1 milliárd eurót, és nemzetközi koncessziós tenderen valósul meg.

A harmadik fejlesztési pillér a közúti infrastruktúra korszerűsítése. A tervek 12 kilométeres új szakasz kiépítéséről szólnak, 500 millió eurós költséggel. A kiviteli tervek 2026 első felére készülnek el, a kivitelezés pedig várhatóan 2028 végére zárulhat.

A repülőtér az ország egyik legfontosabb gazdasági eszköze

A miniszterek hangsúlyozták, hogy az állami tulajdonba vétel óta látványosan javult a repülőtér működése. A járatok késési aránya 80 százalékkal csökkent, ami jelentős előrelépés mind az utasok, mind a légitársaságok számára.

Lázár János szerint a mostani beruházások nemcsak Budapestet, hanem az egész országot szolgálják. A fejlesztések révén több vidéki nagyvárosból is közvetlen vasúti kapcsolat jöhet létre a repülőtérhez, ami országos szinten is javítja a közlekedési elérhetőséget.

„Budapestnek ma jó napja van” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy a fővárossal való együttműködés elengedhetetlen a projektek sikeréhez. Lázár kiemelte: a harmadik terminál megépítése kulcsfontosságú, hiszen a repülőtér forgalma várhatóan megduplázódik a következő évtizedben.

Új holding és hosszú távú tervek

Nagy Márton bejelentette, hogy repülőtér-holding jön létre, amely egyesíti a budapesti, a sármelléki és a debreceni repülőterek működését. A cél, hogy a ferihegyi tapasztalatokat más hazai légikikötők fejlesztésében is hasznosítsák. Emellett a kormány egy új, kizárólag áruszállításra szakosodott vidéki cargorepülőtér megépítését is tervezi.

A beruházások finanszírozását piaci alapú banki konzorcium biztosítja. Nagy Márton jelezte, hogy a projektben akár kínai tulajdonú pénzintézet is részt vehet, amennyiben a konzorcium ezt indokoltnak tartja. A gyorsvasút jegyára a tervek szerint 3–4 ezer forint körül alakulhat, ami a miniszter szerint versenyképes alternatívát kínál a taxis utazáshoz képest.

A gyorsvasút és a kapcsolódó beruházások koncessziós formában valósulnak meg, a pályázatokat még az idén közzéteszik. A vasúti pálya a koncesszió lejártával állami tulajdonba kerül.

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér fejlesztési programja hosszú távra szól: a közúti és vasúti beruházások 2034–2035-re zárulhatnak le, és a kormány reményei szerint a projekt nemcsak Budapest, hanem az egész magyar gazdaság növekedésének motorja lehet.

Hirdetés