Magyarország kitart az ukrán agrárimport tilalma mellett

Forrás: Facebook/Petya AgroTv

Miközben az Európai Unió bővíti az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó importkvótákat, Magyarország nem enged a saját piacát és gazdáit védő intézkedésekből. A kormány álláspontja szerint Brüsszel az ukrán érdekeket helyezi előtérbe az uniós termelők kárára, ezért hazánk fenntartja az ukrán agrártermékekre vonatkozó importtilalmat – erről Nagy István agrárminiszter beszélt a Mezőgazdasági és Halászati Tanács hétfői ülését megelőzően.

A tárcavezető közösségi oldalán közzétett videójában hangsúlyozta: bár a tanácskozás fő témái között szerepelnek a szokásos halászati kvóták, a 2027 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) környezetvédelmi feltételei, valamint az agrárpiaci helyzet és a generációs megújulási stratégia is, Magyarország számára a piacvédelem most a legfontosabb.

Nagy István elmondta, hogy a dán elnökség elsősorban arra vár javaslatokat a tagállamoktól, miként segíthetnék Ukrajnát az uniós előírásokhoz való alkalmazkodásban, miközben a háborús hatások továbbra is erősen befolyásolják az európai agrárpiacot. A miniszter szerint ezzel Brüsszel ismét az ukrán termelők támogatását helyezi előtérbe az uniós gazdák problémáinak kezelése helyett.

Túlzott ukrán kvóták, veszélyben az uniós gazdák

A magyar agrárminiszter kifogásolta, hogy az unió új, rendkívül magas kvótákat állapított meg az Ukrajnával kötött szabadkereskedelmi megállapodásban. Hangsúlyozta: „nem lehet szó arról, hogy Ukrajnát az európai és magyar gazdák forrásainak rovására támogassák”.

Példaként említette, hogy a megállapodás alapján 35 ezer tonna ukrán méz, 120 ezer tonna baromfi és több mint 1,3 millió tonna búza kerülhet az uniós piacokra, miközben a kukorica esetében teljes vámmentesség lép életbe. Nagy István szerint ezek a mennyiségek komoly piaci zavarokat okozhatnak, és súlyosan érinthetik a hazai termelőket.

A miniszter közölte, hogy szlovák és román kollégáival közösen levelet juttattak el az uniós tanácshoz, amelyben speciális védelmet kértek a határ menti országok gazdálkodóinak az ukrán importtal szemben.

Kritikus a jövő agrárpolitikájával kapcsolatban is

A tárcavezető a 2027 utáni Közös Agrárpolitika tervezett irányairól is beszélt. Véleménye szerint a jelenlegi javaslatok nem biztosítanak elegendő forrást a célok megvalósításához, és a tervezett 20 százalékos forráscsökkentés miatt a rendszer működésképtelenné válhat.

Úgy vélte, a brüsszeli elképzelés „felelőtlen”, mivel veszélyezteti a gazdák megélhetését és ezáltal az élelmezésbiztonságot is. Mint mondta, a Közös Agrárpolitikát meg kell őrizni különálló, kétpilléres szerkezetében, saját költségvetéssel és egyedi végrehajtási szabályokkal.

Nagy István szerint Magyarország továbbra is kiáll amellett, hogy a nemzeti és uniós agrárérdekek egyensúlya megmaradjon, és a gazdák védelme elsődleges maradjon az ukrán importtal szemben.

Hirdetés